Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)
Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55
levő fegyvereket, és felkészültek, hogy esetleges komplikációk esetén a rendet fenntartsák. Az első csapattal Miklós István, János József és Kovács István vették fel a kapcsolatot. Itt is megkezdték a községháza munkájának ellenőrzését, a községi élet irányítását. Miklós István ezen túlment. A földreform érdekében végzett tevékenységéről külön szó lesz. Ezt megelőzően faluról falura járt és az általa ismert kommunistákat, baloldaliakat a pártszervezetek megalakítására nemcsak felhívta, hanem teendőikre ki is oktatta. Mivel ez a terület közvetlenül a frontszakaszhoz tartozott és az összeköttetés lehetősége a járási és a megyeszékhelyhez egyáltalán nem volt meg, a környező községek pártszervezési munkáját a sajátmaga alkotta „körzeti párttitkár" címmel irányította. Ugyanúgy ő állt a helyi nemzeti bizottság élén is. 22 Másutt is a szárnyaikat bontogató pártszervezetek szükségesnek tartották, hogy igyekezzenek kapcsolatot teremteni még a válságos időben is a többi szervezetekkel. A paksi kommunisták nem sokkal a felszabadulás után a befagyott Duna jegén átkelve Kalocsára mentek, hogy az ottani pártszervezet munkájáról képet kaphassanak, a tapasztalatokat összegezhessék. 23 Bonyhádon ismét más kiindulási formával találkozunk. Mint említettük, az első kezdeményező lépéseket a szovjetek fogadására és az átmenet megkönnyítésére a községházán — nem sok sikerrel — Lombos Alfréd református lelkész tette meg. E sikertelenség után szűkebb körű értekezletet hívott össze, melyen az általa ismert szervezett munkások, baloldali érzelműek; Kolpek Lajos, Hetényi József, Radnai József, Jancsecz Antal és Jancsecz József vettek részt. Az aktuális kérdésekről tárgyaltak és felvetődött a kommunista és a szociáldemokrata párt megalakításának kérdése. E szűkebb körű együttes közvetített a katonaság és a lakosság között a járási katonai parancsnokság megérkezéséig és a rendes közigazgatás beindításáig. Említést tesznek még ennek egy bővítettebb alakjáról, a „tizenhármas" bizottságról is. Ebben a fentieken kívül részt vettek Kovács József, Györkönyi Lajos, Tamás István, Simon Sándor és Takács József, valamint még többen. Mindannyian a későbbi kommunista és szociáldemokrata párt tagjai lettek. A kommunista párt helyi szervezete december 15. és 18-a között alakult meg. A párt intenzív tevékenységet folytatott, mert 1945. január 1-én a főszolgabírói hivatal ügyviteli és közigazgatási munkáinak ellenőrzésére Hronyecz Józsefet, a községházára pedig Somogyi Józsefet küldték ki. A megbízást az intéző bizottság elnöke, Tamás István és egyik tagja, Jancsecz József írta alá. 2 '* A párt központi szerepét mutatja bonyhádi viszonylatban az is, hogy ők saját helyiségükben 1945. február 4-én összehívták a már megalakult Szociáldemokrata Párt, Polgári Demokrata Párt és Nemzeti Parasztpárt vezetőit, valamint a szakszervezetek képviselőit, hogy megalakítsák a nemzeti bizottságot. Itt kell megemlíteni, hogy a párt Kolpek Lajost a cipőgyár termelésének irányítására rendelte ki és mellé a gyár dolgozói közvetlen választás útján a termelési és közellátási problémák megoldására ötös bizottságot választottak, ez az üzemi bizottság megalakításáig működött. 2 ' Az is jellemző a bonyhádi viszonyokra, hogy már január 21-én megalakították a cipőgyárban a Magyar Bőripari Munkások Szabad Szakszervezetének helyi csoportját 52 személy részvételével. A vezetőségválasztás során elsősorban azok a személyek kaptak tisztséget, akik a korábban említett öntevékeny bizottságban is már részt vettek. 2 " Ebben az időszakban, tehát a felszabadulás és január második fele között a közlekedési nehézségek, az első német ékbetörés miatt, a helyi sajtó hiánya folytán meglehetősen kevés adatunk van a pártszervezetek működéséről. így is 167
