Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)
Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55
hatóságok, mint rendőri bűntető bíróságok munkáját szerfelett szaporítja és megnehezíti a közellátási kihágási feljelentések nagy száma." 10 * Az, hogy az alispáni jelentés a piaci ellenőrzéseket és az erről beérkezett feljelentéseket és azok elintézését tartja a közrend és közbiztonság szempontjából leglényegesebbnek, nem is csodálatos. Jelentése „A világháború" című fejezettel kezdődik, melyben egy szót sem említ a megye német megszállásáról. Ezzel szemben „a legnagyobb fájdalom hangján" emlékszik meg az „embertelen támadásról", melyet az angolszász bombázók intéztek a megszállt ország ellen. 1 ' A csendőrparancsnok ennél tovább ment. Ekkor még a Baky Lászlóféle irányítás nem érvényesült, hiszen Bakyt március 24-én nevezték ki államtitkárrá. A már idézett jelentésében a következőket írja: „Krámmer Flórián alsódunántúli VDU-vezetővel folyó hó 26-án, Szekszárdon személyesen közöltem az eddig ismert és előfordult eseteket, aki közölte velem, hogy a bonyhádi és bátaszéki VDU-vezetőket felváltja és a német véderővel eljárt tagokat a VDU-ból ki fogja zárni. A Szekszárdon állomásozó német csapatok parancsnoka, egy őrnagy is megígérte, hogy az előfordult eseteket ki fogja vizsgáltatni és a vétkesek ellen el fog járni." 12 Mindezek az események a német bevonulást követően, azokban a napokban történtek meg, amikor a Sztójay-kormány új garnitúrája nem volt akcióképes még. Március 29-én már tömegével jelentek meg az új kormány által kiadott rendeletek, melyek kétségtelenné tették annak irányzatát és egyben a tábornok vezette kabinetbe vetett reményt el is oszlatták. Az álarcot lassan le lehetett és le kellett vetni. Április 1-én a helyi újságban „A Wilhelmsírasse a magyarországi helyzet alakulásáról" címmel a következő cikk jelent meg: „A magyarországi helyzet alakulásával kapcsolatosan felvetett kérdésekre a Wilhelmstrassen (A német külügyminisztérium közhasználatú elnevezése az utcanév után.) kijelentették, úgy látszik, hogy külföldön, ahol pedig szenzációs híreket terjesztettek az állítólagos magyarországi zűrzavaros állapotokról, lassan szintén kezdenek rájönni, hogy a magyarországi események Délkelet-Európa megnyugtatására és a német szövetségi rendszer harci erejének fokozására szolgáltak. Mindez a magyar—német kapcsolatok újjárendezéséhez vezetett. Arra a kérdésre, hogy miben áll a kapcsolatoknak az az újjárendeződése, a Wilhelmstrassen az alábbi három pontra utaltak: 1. egy német—magyar megállapodás alapján, német csapatok érkeztek Magyarországra, 2. Magyarországon most egy birodalmi meghatalmazott működik, aki követi minősége mellett különleges felhatalmazással rendelkezik ahhoz, hogy a magyar—német együttműködést a közös hadviselés érdekében még jobban elmélyítse. 3. Gyorsan és súrlódásmentesen eltávolítottak bizonyos kis érdekcsoportokat, amelyek arra szervezkedtek, hogy Magyarország háborús erőkifejtését minél kisebb mértékre csökkentsék. Kállay úr és a háttérben meghúzódó zsidók helyére most olyan kormány lépett, amely őszinte és tettrekész férfiakból áll, akik el vannak rá szánva, hogy a közös harcot minden eszközzel tovább viszik." 13 82
