Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

Ezzel Tolna megye lakossága immár az újságból is olvashatta, r ogy Magyarország totális leigázása következett be, március 19-én és a Sztó jaykormánynak feladata ezt végrehajtani, tagjai „őszinte és tettrekész férfiak", akik el vannak rá szánva, hogy a közös harcot minden eszközzel tovább vigyék. Hogy a megye lakossága miként fogadta ezt a kormányt, arról még sok szó esik. A „megye közönsége" nevében a törvényhatósági bizottság hivatalosan állást foglalt Sztójay Döme miniszterelnöki és vitéz Jaross Andor belügyminiszteri kinevezésével kapcsolatban. A megyei felirat biztosítja a miniszterelnököt és kormányát, hogy „ ... az alkotmányos kormányzás súlyos gondjai közt, különösen pedig nemzeti létünk, önállóságunk és függetlenségünk biztosításáért és drága hazánk fennmaradásáért vívott élet-halál harcunkban a teljes siker érdekében kifejtendő tevékenysége során a m. kir. Kormány mindenkor bizton számíthat Tolna Vármegye közönségének és tisztikarának törvényes hatáskörben teljesítendő, önfeláldozó, igaz magyar érzéstől áthatott támogat/\sára,"

u A belügyminiszter, aki a megyei közgyűlés megtartása előtt épj en egy hónappal terjesztette a minisztertanács elé a fajüldöző rendeletek ti rnegeit, szintén biztosítékot kapott, hogy a megye közönségére és tisztikarára illetve azok támogatására számíthat.

15 Természetesen a közgyűlési határozatokat előkészítő vármegyei tisztviselők hangzatos szövegezésű „feliratainak" túlzott jelentőséget nem kell tulajdonítani. Sztójaynak hangoztatni a „nemzeti létet", az „önállóságot", és a „függetlenséget", egyben gúnyt is jelenthetett. Ugyanígy a Jarosst megtisztelő felterjesztésben a „magyar jövő kialakítása", a „nemzeti lét" és az „ország fennmaradása" megemlítése hasonló tartalmat foglalhatott magában. Egy tény, hogy a megyei vezetők változása során sem a Sztójay, sem a Lakatos, de a Szálasikormány idejében sem történt a megyében változás. Vitéz Madi Kovács Imre főispán ezen a közgyűlésen elnökölt utoljára, nemcsak azért, mert több törvényhatósági bizottsági ülést a felszabadulás előtt nem tartottak, hanem, mert ősszel meghalt és csak november első felében neveztek ki nyilas főispánt. Szongott Edvin alispán, Schultheisz Rezső vármegyei főjegyző egészen november közepéig változatlanul a megye élén maradtak. A lényeget viszont az jelenti, hogy a nácibarát kormány kinevezése után, a megyei közigazgatási élet, a megye politikai élete hogyan, miként alakult. Erre viszont hangzatos nyilatkozások helyett más adataink is vannak. A megye politikai életének alakulásában — a hitleri eszmék feléledésétől kezdve — alapvető tényező, hogy a lakosság jelentős része német, sváb származású volt. Ez a tömeg csaknem összefüggő egységben észak—déli irányban, a megye közepén, a gyönki, a bonyhádi és részben a szekszárdi járásban helyezkedett el. Ez az egységben élő népesség alkalmas volt a német élettér elméletének átvételére és a Volksbund fejlődésének különböző fázisában, ennek az ország egyik legjelentősebb bázisát jelentette. Erről a kérdésről már egy Tolna megyei publikáció megjelent.

16 A kérdést ennélfogva részleteiben nem kívánjuk tárgyalni és abba a vitába, amit a fenti tanulmány, majd Fehér István kandidátusi disszertációja kiváltott, nem kívánunk részt venni. A már eddig elmondottakból azonban láthattuk, hogy a megyei németségnek a német megszállás első napján, sőt azt megelőzőleg a nácibarát hangulat kiváltásában igen jelentős szerepe volt és ehhez egy-két áttekintő adatot szükségesnek tartunk ismertetni. Az 1941. évi népszámlálásról kiadott publikációból a megyei összesítést az alábbiakban közöljük:

1. 6* ??;;