Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

Az egyéni beszámolókon túl maga a csendőrség is számot adott ezekről a cselekményekről. Az alispánhoz küldött jelentésében a következőket írta a csendőr szárnyparancsnok: „A német katonaság a szárny területére történt bevonulásával kapcsolatban a német katonaság részéről Bonyhád községben lakó több zsidó családtól ruhanemű, pénz, ékszer, rádió, kerékpár, írógép, fényképezőgép és motorkerékpár lopások fordultak elő, A kár összege eddig megállapítható nem volt. Bonyhádról Ausch Sámuel zsidót és Kohnné nevű zsidó asszonyt tehergépkocsin a németek Bátaszék felé elvitték és azok még nem tértek vissza. Hollétükről eddig még hír nincs." Közli még a jelentés, hogy Mórágy községből a németek 898 liter pálinkát, nagy mennyiségű cukrot loptak és amikor a három ott szolgálatot végző pénzügyőr a lopást meg akarta akadályozni, lefegyverezték őket és fegyvereiket magukkal vitték. „Kismányok községben — írja a jelentés — a VDU tagjai, de különösen az elnökük a nagymányoki őrs tagjaival ellenszenvez és kijelentette, hogy nincs szükség arra, hogy az őrs to^gjai szolgálatikig a községben megforduljanak, mert a szolgálatot ők maguk (VDU tagjai) is el tudják Mini.'" Ugyancsak csendőrségi jelentés igazolta a Bárd Flórián által elmondottakat: „Bátaszéken mintegy 12 zsidót a volksbundisták és SS katonák összeszedtek és a Volksbund-házba vitték, ahol bántalmazták őket. A lakásukat össze-vissza dúlták és holmijaikat az utcára kidobták. Egy részét az SS katonák, egy részét a volksbundisták elvitték. Ezenkívül a zsidóktól kb. 200 000 P-t kizsaroltak. Ennek egy részét négy-öt pár ló vásárlására fordították. Baum zsidó ügyvédnek karját törték el, Halász A.dolf nyugdíjas pénztárnoknak egyik szemét verték ki. Március 22-ről 23-ra menő éjjelen a mag ya,r érzelmű német lakosság, 27-ről 28-ra virradó éjjel Michéli tanácsos (hűségmozgalom helyi vezetője) ablakait verték be." Ugyanez a jelentés írta le, hogy Pakson is házkutatásokat tartottak és nagyobb értékű élelmiszert, készpénzt és írógépet vittek el. Hasonló események fordultak elő Faddon és Nagydorogon." A főszolgabíróknak az alispáni jelentéshez küldött, a törvényhatósági bizottság részére szóló jelentései már tartózkodóbbak. Addig, míg a csendőrség jelentette a paksi körzetben előfordult atrocitásokat, a főszolgabíró szerint „Közrend és közbiztonság általában kielégítő volt, s e tekintetben a márciusban bekövetkezett helyzet és körülmények sem idéztek elő különösebben kiemelkedő változást, eltérést."

1 A bonyhádi főszolgabíró jelentése már többet mondott: „ . . . a járás területén olyan jelenségek, amelyek ne lettek volna országosan észlelhetők, nem fordultak elő. A pángermán mozgalmak tárgyalása tudtommal nem képezi az alispáni jelentés tárgyát."* A gyönki főszolgabíró március 29-én kelt jelentésében a következőket írta: „A közbiztonsági viszonyok kielégítőek, azonban aggasztó tünetek mutatkoznak egyes községekben a zsidó üzletekben lévő áruk felosztása miatt. A német csapatok átvonulása az első napokban a lakosság egyes rétegeiben a bizonytalanság érzetét, míg másik rétegeiben pedig némi reményeket váltott ki. Az erős idegfeszültség azonban még mindenütt és minden rétegnél észlelhető." Természetesen a csendőrség és a főszolgabírák jelentései az 1944. április 15-én keletkezett és a törvényhatósági bizottsági tagoknak megküldött nyomtatott alispáni időszaki jelentésben nem tükröződtek. A ,.Közbiztonság és közrend" című fejezet mindössze háromsoros: „A legutóbbi hetek belpolitikai eseményei után reméljük, hogy a köznyugalom ismét helyreáll. A közigazgatási 6 Tanulmányok Tolna megye történetéből IV. 81