Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

A megszállás és következményei A magyar közvélemény március 22-én, szerdán este a rádióba beolvasott MTI-közlemény alapján szerzett tudomást, hogy március 19-én mi is történt. A Tolna megyei Hírlap március 25-i számának első oldalán lévő vezércikk címe: „XJj kormány". A cikk írója ezzel kezdte írását: „Szerdán este végre felengedett az a feszültség, amely már napok óta megülte a magyar lelkeket. Este háromnegyed kilenckor rendkívüli híradás keretében beolvasták a Magyar Rádióban, hogy a Kormányzó Úr Sztójay Döme berlini magyar követnek megbízást adott az új kormány megalakítására." A vezércikk a „hűség és becsület útjára" hivatkozva az új kormány és a kormányzó mögé való tömörülésre felhívta olvasóit.

1 Ugyanezen az oldalon ismertette az MTI jelentését: „Abból a célból, hogy Magyarország a háromhatalmi egyezményben szövetkezett európai nemzeteknek a közös ellenség ellen közösen viselt háborújában, különösen pedig a bolsevizmus hatásos leküzdésében, minden erő mozgósításával és átfogó biztosítékok megteremtésével támogatást kapjon, közös megegyezés alapján német csapatok érkeztek Magyarországba." Ezután közölte a cikk az új kormány névsorát, majd mielőtt a kormányzói fogadásról és eskütételről számolna be, a következőket írta: „A két szövetséges kormány egyetért abban, hogy a megtett intézkedések hozzá fognak járulni ahhoz, hogy a magyar és német nép közötti régi barátság és fegyvertartási együttműködés szellemében Magyarországnak minden segítő eszköze a közös ügy végső győzelme érdekében latbavettessék."

2 A fenti közlés alapossá tette azt az aggodalmat, amellyel az ország, a város és a megye lakossága a felfegyverzett német hadsereg megjelenését fogadta. Ez az első közlemény azonban még nem tárt fel mindent őszintén. Erre Tolna megye újságolvasóinak még napokat kellett várnia. Az események viszont peregtek és nem is egészen zajtalanul. A megye megszállása A bátaszéki eseményekről Bárd Flórián így emlékszik: „A német megszállás után a Volksbund szervezet hatalmi tényezővé vált. Konkrét ügyekben intézkedtek a községi elöljáróság felé és nemteljesítés esetén megtorlással fenyegetőztek. A német katonai parancsnokság is a Volksbund felhasználásával tevékenykedett. Rögtön megkezdődött a zsidók bántalmazása. Nyílt utcán megtámadták őket, levetkőztették, a Volksbund házában megkínozták őket. Amikor a magyar csendőrök oda be akartak hatolni a kínzások megszüntetése végett, a német tábori csendőrök ezt megakadályozták. Később a zsidók összeszedését és deportálását a Volksbund-tagok végezték."

3 Bonyhádon is hasonló volt a helyzet. Solymár Imre a Hűségmozgalom tevékenységéről szólva a következőket írja: „A mozgalom gyakorlati eredményei különösen 1944. március 19-e után voltak tapasztalhatók, amikor hazánkat teljesen megszállták a németek, így Bonyhádot is. A Bonyhádot megszálló német egységek hatására a volksbundisták viselkedése szinte kibírhatatlanná vált. Napirenden voltak az atrocitások, üldözték a zsidókat, a magyarsághoz hű sváb okát. "

4