Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

előtt már fogadta Veesenmayer bemutatkozását, tanácskozott vele az új miniszterelnök személyéről, sőt a koronatanács előtt ismét tárgyalt vele.

100 A Kállay-kormánynak most már csak egy teendője volt: megfogalmazni és benyújtani lemondását. Ez 1944. március 19-én, a déli órákban megtörtént.

10

' Ezután Kállay letűnt az aktív politikai életből. Először a Várban keresett menedéket, majd a török követségre menekült

102 és 1944. november 17-én — bár a Gestapo már március 20-án szándékozott őt letartóztatni — jelentkezett és a magyar kormány rendelkezésére bocsajtotta magát. Veesenmayer intézkedett, hogy az őrizetben Winkelmann SS Obergruppenführer is vegyen részt.

103 Az új kormány megalakítása valóban éles vitákat, nem egyszer határozott szembefordulást jelentett a Vár két „vége" között. Horthy ragaszkodott egy hivatalnokkormány kinevezéséhez és a Szombathelyi által már Ribbentrop előtt javaslatba hozott Sztójay személyét a kormány vezetésére alkalmasnak találta. Igen helyesen jegyzi meg Ránki: „Horthy fixa ideája, hogy minden katona gondolkodás nélkül engedelmeskedik neki."

in Veesenmayer — csakúgy, mint a minisztertanácson Csatay — leszögezte, hogy hivatalnokkormány kinevezéséről szó sem lehet. Imrédytől tudta — akit előzőleg kívánságára fogadott a kormányzó — hogy az ő kinevezését Horthy nem tartja időszerűnek. Megfenyegette tehát a birodalmi megbízott Horthyt, hogy jelentést tesz a tárgyalások holtpontra jutásáról és aggódik, hogy ennek súlyos következményei lesznek.

105 Veesenmayer valóban aggódhatott Horthy merevsége miatt, mert ugyanezen a napon, március 20-án külön táviratot intézett Ribbentrophoz amiatt, hogy elterjedt hírek szerint máris a megszálló csapatokból egy német hadosztályt ki akarnak vonni. „A kormány újjáalakítására folyó tárgyalásaink további menetére nézve döntő a német Wehrmacht magyarországi jelenléte."™ Mivel még március 22-én sem sikerült Horthytól kikényszeríteni egy németeknek is tetsző kormányt, a német külügyminisztérium számításba vette a Vár elfoglalását. Táviratilag kérdezték meg, hogy a Vár riadószerű megszállása mennyi időt igényel. Veesenmayer jelentette, hogy a hadseregparancsnokság szerint ehhez három óra szükséges, azonban megjegyezte, hogy a Vár belsejében lévő labirintusok ismeretének hiánya miatt egy ilyen akció aligha vezetne eredményre.

107 Az OKW a megszálló csapatok parancsnokságának aznap kiadta az előzetes utasítást: ha a helyzet egész rövid időn belül nem tisztázódik, teljesen meg kell szállni Budapestet és az egész magyar hadsereget le kell fegyverezni. Az előkészületeket ehhez azonnal meg kell kezdeni, hogy az akciót elrendelése esetén hat órán belül meg lehessen indítani.

108 Veesenmayer pedig utasítást kapott: közölje Horthyval, ha 22-én, 18 óráig az új kormány nem alakul meg és erről hivatalos kommüniké meg nem jelenik, Veesenmayert visszahívják és olyan személlyel váltják fel, aki egészen más álláspontra helyezkedik Magyarországgal szemben.

100 Mi volt a Vár két vége közötti vitában a lényeges? A németek legjobb esetben az Imrédy vezetése alatt álló párt tagjaiból alakult kormányt voltak hajlandók elfogadni. Meghatározott személyek részvételéhez ragaszkodtak. Horthy viszont elsősorban egy fegyelmezetten működő, politikailag legalábbis semleges hivatalnokkormánnyal akart időt nyerni. Amikor aztán látta, hogy ez nem megy, a kormánypárt jobboldalára kívánt támaszkodni. A három napig húzódó viták eredménye kompromisszum volt. A kormányba bekerültek az Imrédy-párt tagjai, magát Imrédyt Horthy, legalábbis egyelőre, mellőzte. A nyilasoktól csak államtitkári székig Baky jutott el. A kormány végül is Sztójay Döme elnökletével alakult meg, az eddigi miniszterek 76