Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

hogy a németek kijelentették, ha az ország melléjük áll, függetlenségünket tiszteletben fogják tartani. Kállay leszögezte, saját miniszterelnöki állásfoglalását: a kormányzónak helyén kell maradnia, új kormányt kell alakítani vezető adminisztratív tisztviselőkből. Bejelentette, hogy Veesenmayert nevezték ki Jagow utódjává és miniszterelnöknek Imrédy Bélát, Rátz Jenőt, vagy Huszkay Jenőt ajánlotta. Arról, amiről — mint később kiderül — még Horthy sem tudott, Keresztes-Fischer belügyminiszter számolt be: Egy Gestapo-ezredes Budapestet körülzáratta és közölték: „amennyiben a magyar rendőrség visszautasítja a Gestapo parancsokat, a Gestapo maga fogja végrehajtani az utasításokat." Ekkor közölte a belügyminiszter, hogy a Gestapo Kállay szobájában megkísérelte gróf Bethlen István letartóztatását. Beszámolt Bajcsy-Zsilinszky megsebesítéséről és az ő, valamint több közéleti személyiség már megtörtént letartóztatásáról.''" Ismét Csatay — és véletlenül sem az illetékesebb Ghyczy külügyminiszter — kérte magához a szót és bejelentette, hogy a német kívánságok szerint alkotmányos magyar kormányt kell alakítani. A kormányzó lemondását éppen úgy nem fogadják el a németek, mint a hivatalnokkormányt. Ha ezeket a kívánságokat nem teljesítik, totális német megszállás következik be, egyben román, szlovák és horvát csapatok is behatolnak az országba."'' A minisztertanács ülését megszakították és átvonultak a Királyi Várba, ahol Horthy eínöklésével kormányzótanács kezdődött. Ennek jegyzőkönyve ismeretes.

u

" A minisztereken kívül részt vett azon Szombathelyi vezérkari főnök és Sztójay Döme berlini magyar követ. Itt Horthy elmondta a Klessheimben történteket, természetesen a saját fogalmazásában. Újat annyit mondott, hogy Veesenmayer volt az első, aki konkretizálni kezdte a németek terveit. Ez abban nyilvánult meg, hogy kifejezte a német birodalom bizalmatlanságát a Kállay-kormánnyal szemben. Bejelentette Horthy, hogy Kállay a kormány lemondását benyújtotta. Ezt ő elfogadta, de kérte a minisztereket, hogy az új kormány kinevezéséig maradjanak helyükön.

w Sztójay saját szerepét azzal akarta tisztázni, előadta: bejelentette Ribbentropnak, kérik, hogy a megszállás elismerésének ellenértékeként Hitler garanciáját az ország szuverenitására vonatkozóan foglalják írásba;

1

' Miután Horthy lezárta a hozzászólásokat, Kállay kívánta, hogy a kormányt azonnal mentse fel, a kormányzó azonban még erőszaknak is szálljon szembe, a kormányzói széket ne hagyja el. Keresztes-Fischer megismételte a minisztertanács előtt elmondottakat és kijelentette, mivel rendelkezési jogát a németek teljes egészében lehetetlenné tették, még átmenetileg serr? hajlandó helyén megmaradni.

:s A jegyzőkönyv Horthynak azt a naiv kívánságát örökítette meg: lépjen fel kezdeményezőleg a kormány a német katonai attasénál és kérje közbenjárását, hogy a Gestapo önkényes fellépése, „a Führernél folytatott tárgyalások megállapodásaival szemben álló akciói mielőbb megszűnjenek." Kállay hivatkozva, hogy a kormány lemondott, javasolta, hogy a vezérkari főnök hívassa a katonai attasét. A jegyzőkönyv a koronatanács ülésének bezárása előtt Horthy még egy kérdését örökítette meg: „A kormányzó úr őfőméltósága szerint tisztázandó volna, hogy ki parancsol a németek vonalán.""' Ehhez az utolsó kérdéshez megjegyezzük, hogy az igaz: Vesenmayer megbízólevelét hivatalosan csak 1944. április 22-én, több mint egy hónap múlva adta át a kormányzónak. A naivság a kérdésben az, hogy a kérdés feltétele 75