Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

5. A német csapatok jelenlétében is az ország teljes közigazgatását az ellenőrzése alatt álló kormány intézze azzal a céllal, hogy a hadi érdekeket maximálisan ki lehessen szolgálni. 6. Minden Magyarországon működő német polgári szerv neki van alárendelve. Az SS és a rendőrség feladatainak ellátására „elsősorban a zsidókérdés rendőrségi vonatkozásaiban" mellé beosztanak egy magasabb SS és rendőrségi vezetőt, „aki a megbízott politikai utasításai szerint jár el."

m 7. A csapatok parancsnoka gyakorolja Magyarországon a katonai felségjogokat és közvetlenül az OKW-nak van alárendelve. Sürgős szükség esetén katonai feladatok megoldásához szükséges polgári intézkedéseket is megtehet, azonban „mindazon kérdésekben, ahol a hatásköreik érintkeznek, a birodalom teljhatalmi megbízottja és a német csapatok parancsnoka a legszorosabban tartoznak együttműködni és intézkedéseiket kölcsönösen egyeztetni."" Veesenmayer hitleri megbízólevele lényegében a magyar politikai élet feletti teljes rendelkezési jogot biztosítja részére és teljesen felelőssé is teszi a magyar viszonyokért. Az SS és rendőri erők ő alája tartoznak és utasítási joga van felettük. A Wehrmacht-parancsnokkal együttműködési kötelezettséget állapított meg a kinevezés, és ez főleg az első napokban a magyar viszonyokra bizonyos mértékig pozitíven hatott. Látható, hogy addig, amíg a német hatáskörök meghatározását precízen megfogalmazták, a Magyarországgal kapcsolatos hatáskört kizárólag a „teljhatalmú megbízott"-i kinevezés körvonalazza, vagyis korlátlanná teszi. A kormányalakítás csupán ezen belül elsőként kiemelt feladat. A főváros és az ország megszállása bekövetkezett. Tény, az hogy a március 18—19 közötti éjjel folyamán Klessheimből kiadott mérséklő intézkedések folytán Pfuhlstein tábornok menetoszlopai Budapest környékén helyezkedtek el. Csak a különleges feladattal, a fontos objektumok megszállására kirendelt egységek vonultak be a fővárosba.

88 Ez viszont már a lakosság előtt kétségtelen ténnyé tette a megszállást. A csapatokkal együtt azonban bevonultak a fővárosba a Gestapo alakulatok és már 19-én reggel megkezdték a letartóztatásokat, a magyar közbiztonsági szervek épületeinek megszállását. Százával hurcolták el az ellenzéki pártok vezetőit, a baloldaliakat, az angolbarát csoportok tagjait. A fővárost körülzárták, hogy azt senki, elsősorban a zsidók ne hagyhassák el. Vidéki városokban — főleg a gazdag zsidók közül — túszokat szedtek.

8

" Alkudozások napjai A különvonat Budapestre való megérkezése után Kársai igen szellemes meghatározása szerint „Budán, a Vár két véaében. a Királvi Várban és a német követségen alkudozzak."

Jj A Sándor Palotában, a miniszterelnökség épületében összeült a teljessé vált minisztertanács. Erről ugyancsak Kársai ad részletes beszámolót." Ekkor tájékoztatta, — tehát négy nappal később — Kállay miniszterelnök a kormányt hivatalosan arról, hogy március 15-én Horthyt meghívták Klessheirnbe. Mivel a pályaudvarról a gépkocsiban, valamint egy rövid kihallgatáson Horthy beszámolt neki a 18-i és 19-i megbeszéléseiről, ezt Kállay ismertette. Csatay, mint résztvevő azzal egészítette ki a tájékoztatást, 71