Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

getlenségünk sárba tiprása dokumentumaink szerint a megye lakosságából kiváltott. Általános, részletes, minden vonatkozásban teljes képet kívántunk adni arról a tizenöt hónapról, mely a német bevonulástól a megye felszabadulásán keresztül az Ideiglenes Nemzeti Kormány teljes működőképességének eléréséig tartott. Az iratanyagon túl támaszkodtunk az akkor élők visszaemlékezéseire, itt azonban egyeztettük az emlékeket az iratokban rögzített tényekkel és csak olyan visszaemlékezést használtunk fel, mely a tények jobb, mélyebb megismerését segítette elő. A visszaemlékezések az írásbeli emlékeket élőbbé, megérthetőbbé tették. Csaknem háromezer feltáró cédula képezte tanulmányunk alapját és ezekből választottuk ki azt az anyagot, amelyet lényegesnek, fontosnak és jellemzőnek tartottunk. Nem törekedtünk megkerülni kérdéseket és tényeket. A teljességre törekedtünk, még akkor is, ha ez olykor igen nehéz feladatot jelentett. Ennek érdekében a felhasznált anyagnál igen erős forráskritikát gyakoroltunk és nem elégedtünk meg az önként kínálkozó adatok feltárásával, hanem azokat minden lehetőség felhasználásával bővíteni, gazdagítani igyekeztünk. A ma élők nagy száma részese, vagy szemlélője volt az eseményeknek. Törekednünk kellett munkánkban arra, hogy a kortársakat meggyőzzük mondanivalónkkal. Tapasztaltuk ugyanis anyaggyűjtésünk során, hogy a szubjektív emlékek, a hírközlő rendszer akkori színvonala, az esetleges távollét tévesen rögzítette a történteket. Ezt nemcsak a fentebb említett országos vonatkozásokat illetően tapasztaltuk, észrevettük ezt helyi viszonylatban is. Érthetőnek tartottuk. A megye nehéz időket élt át és a második világháború borzalmai különbözőképp hatottak az egyes személyekre, rétegekre, társadalmi osztályokra. Számolnunk kellett tehát olyan kritikával, amely egy régebbi időszak történeti feltárásánál nem érvényesülhet. A tárgyalt időszak közelmúlt. Helytörténeti viszonylatban ezt is tekintetbe kellett venni. A történetírás kritikát mondhat a megszűnt Horthy-rendszer vezető személyeiről, azok politikájáról. A helytörténész viszont tekintettel kell legyen e vezetők által befolyásolt, kellő körültekintéssel, tájékozottsággal saját hibáján kívül nem rendelkező személyekre. Sem az élőket, sem az elhaltak emlékét, hozzátartozóik kegyeletét nem bánthattuk meg. E törekvésünk azonban nem téríthetett el a valóság feltárásától. Néhol mellőzzük a nevek kiírását, más alkalommal meghatározott tényre csak utaltunk. Mindezek mellett viszont az olvasók a tény valódiságára hivatkozó jegyzetet megtalálják és ezzel állításainkat hitelesítettnek véljük. A korszak tanulságait tanulmányunk végén igyekszünk összegezni. Igyekszünk magyarázatot adni arra, hogy az a Magyarország, mely ha népességében nem is, de vezetésében Hitler utolsó csatlósa volt, a felszabadulás első percétől kezdve építette a népi demokráciát. A fasiszta elnyomás és a demokratizmus közötti átmenetet írtuk és indokoltuk meg. E tanulmány megírásával célunk az volt, hogy ennek a történelmi fordulatnak első Tolna megyei monografikus feldolgozását adjuk. E munkánkban végzett segítségért őszinte köszönet illeti a tanulmány két lektorát: Dr. Csizmadia Andort, az állam és jogtudományok doktorát és dr. Somlyai Magdolnát, a történettudományok kandidátusát. Köszönettel tartozik a tanulmány szerzője dr. Godó Ágnes alezredesnek, a történettudományok kandidátusának a tanulmány katonai vonatkozású részéhez adott útbaigazításáért, véleménynyilvánításáért. Köszönet illeti és megbecsülés a megyei történetírás elősegítéséért a 56