Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)
Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373
A községek közötti harc a földért Mindjárt az első összeírásnál tulajdonképpen eldől, milyen lesz a végrehajtás lebonyolítása. Ha van elég kiosztható birtok, azt nyugodtan felosztják és elkezdenek dolgozni. De ahol nincs elég föld! Ott megkezdődnek a végeláthatatlan viták, harcok minden talpalatnyi földért az igényjogosultak között, a falusi lakosság és a gazdasági cselédség között, község és község között, megye és megye között. Ezeket a harcokat általában még a pártok közötti viták is átfonták. Már a Községi Földigénylő Bizottságok alakuló gyűlésein a legtöbb helyen felvetődik, hogy kevés a föld, ezért más községhez tartozó területeket kell a községhez csatolni. Toinanémedi, mint láttuk, már februárban kéri, csatolják hozzá Gyántpusztát, mert kevés a község földje. Gyánt ügyéből óriási vita kerekedik, melyet később részletesen ismertetünk. Madocsa község Földigénylő Bizottsága bejelenti a Földbirtokrendező Tanácsnak, hogy április 4-én megalakultak. A munkájukat az elrendelt 3 napi kimunkálási határidő betartásával be is fejezték. A községben csak egy családtól koboztak el birtokot, mert nyilas volt. Az igénylők száma 169, akik összesen 850 kh. szántót és 76 kh. gyümölcsöst igényelnek. Erre fedezet nincsen, mert a községben igénybe vehető birtok nincs. Ezért a szomszédos Bölcske és Paks község határából igényelnek. 22 Nagyszokoly elöljárósága jelenti a járás főszolgabírájának, hogy az igénylők jelentkezése után, megalakították a Községi Földigénylő Bizottságot. Az igények azonban a falu határán belül megfelelő birtok hiánya miatt nem elégíthetők ki, ezért a szomszédos községek határából igénylik már most a megjelölt területet. 23 Decs község is, amikor bejelenti a Megyei Földigénylő Bizottság megalakulását, egyben közli, hogy a Teréziáiiumi Alapítvány tulajdonából 2240 kh. szántó, 9 kh. kert, 401 kh. rét és 71 kh. legelő áll a földreform rendelkezésére. Ehhez még csak 122 kh. járul Szőke János helybeli földműves birtokából, mert ennyivel haladja meg a 200 holdat. 2 '' A dombóvári Községi Földigénylő Bizottság elnöke a következőket intézi április 4-én a Megyei Földbirtokrendező Tanácshoz: „Tisztelettel jelentem, hogy Dombóvár községben a földigénylők kielégítése és a földbirtokreform végrehajtása úgy lehetséges, ha az igényelt földterület a szomszédos Űjdombóvár községhez tartozó Tüske és Mászlony puszták területeiből lesz biztosítható. Dombóvár község határa ugyanis csekély cca. 3000 kat. hold, melyből 1800 kat. hold szántó. A rendelkezés értelmében igénybevehető (nyilas, volksbund, elmenekült) terület elenyésző, és az igények minimális részét sem biztosítja. 100 kat. holdon felüli nagybirtok pedig nincsen. A község Baranya, Somogy, és Tolna vármegyék találkozásánál fekszik, így a határával összefüggő szÓMtóföldek egyedül a herceg Esterházy hitbizomány tulajdonát képező Űjdombóvár községhez tartozó Mászlony és Tüske puszták területei. Tekintettel arra, hogy az ott igénybevenni kívánt területekre az ottani puszták gazdasági cselédei is igényt tartanak, így az igényelhető terület vitássága folytán az igénylők birtokba helyezésének megkezdése sem lehetséges. Ugyanez a helyzet a Nagykonda pusztától igénybe venni szándékolt területtel is." 2 * A későbbiekben részletesen fogjuk elemezni a községek lakosainak és a gazdasági cselédeknek az ellentétét. Ennek a problémának a fő okozója az, hogy az illető község földje kevés volt. 423
