Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Kisasszondy Éva: Az 1945-ös földreform Tolna megyében • 373

rétet, vagy 3 hold kertet és szőlőt igényelhet. Akinek háromnál több élo gyermeke van, 25 hold szántót és rétet, vagy 5 hold kertet és szőlőt igényelhetnek. A föld ára a kataszteri tiszta jövedelem hússzorosa, amelyet 10, illetve 20 év alatt lehet kifizetni.

28 A dobolási szövegben tehát benne voltak a rendelet leglényegesebb momentumai, az, hogy kik az igényjogosultak, mennyi földet kaphatnak, és mennyi megváltási árat kell fizetniük. A mórágyi dobolási könyv már jóval szűkszavúbb: „Aki földet igényelni akar örök áron, az jelentse be igényét, a feltételek a községházán megtudhatók."

29 Sokkal „bőbeszédűbb" azonban a Pariból fennmaradt dobolási szöveg. „Felhívjuk mindazon földnélküli pari lakosokat, akik földet akarnak igényelni, a volt nyilas, volksbund tagoknak földjeiből, a volksbund vezetők ingatlanaiból földet és pedig szántóföldet, rétet, kertet, házhelyet igényelhetnek. Az igénylést f. évi március hó 28-án déli 12 óráig kell megtenni, illetve bejelenteni Pari község elöljáróságánál. Nagybirtokból is lehet igényelni. Megváltási ár a kataszteri tiszta jövedelem hússzoros összege. A fenti határidő után földigénylési bejelentést nem fogadhatunk el. Földet igényelhetnek gazdasági cselédek, mezőgazdasági napszámosok, törpebirtokosok és olyan nagy családú kisbirtokosok nős fiúgyermekei, akiknek a várható örökrészükkel együtt birtokuk 5 k. holdnál nem több. A. föld megváltási árának 10°/o-át mindjárt a birtokbahelyezéskor, a többit pedig 10 év alatt kell lefizetni. A teljesen földnélküliek 20 év alatt törleszthetik a vételárat és az első részletet legfeljebb 3 év alatt fizethetik ki."

30 Különös felfogást tükröz ez a dobolási szöveg. Azt mutatja, hogy a földosztást nem úgy fogták fel, mint a nagybirtokrendszer megszüntetését, hanem, mint az elkobzott nyilas-, illetve Volksbund-vagyon felosztását. Ezt a jelenséget más községekben is nyomon kísérhetjük. Nem véletlen, hogy a sváb községekben igen nehezen, sőt némely helyen egyáltalán nem ment a Községi Földigénylő Bizottságok megalakítása és a földigénylők összeírása. Sok helyen alig vagy egyáltalán nem is akadt jelentkező, mint a későbbiekben látni fogjuk. Ezekben a községekben sokan voltak olyanok, akiknek volt valamilyen kapcsolatuk a Volksbunddal, ha maguk nem is vettek részt benne, de ismerőseik, rokonaik esetleg tagok voltak. így nem akarták elfogadni ismerőseik, rokonaik elkobzott vagyonát. A későbbiekben még rámutatunk arra, hogy általában a németlakta községekben igen nagy volt az összetartás. A földreformrendelet közzététele után az első feladat a földigénylők összeírása volt. Ezt legtöbb helyen az elöljáróság, vagy a jegyzői hivatal végezte. Tolnanémedi március 27-én a következőket jelenti a főispánnak: „A Magyar Közlöny f. évi 10. számában lefektetett földigénylési elvek figyelembevételével a községi jegyzői hivatal megindította az igényjogosultaknak az összeírását, az még a hét folyamán elkészül, s beterjesztésre kerül a Főszolgabírói hivatalhoz, honnan a járás többi községei által benyújtott kimutatásokkal ez a mi földigénylési kimutatásunk is felterjesztésre kerül Főispár Űrhöz."

31 Az igénylők összeírása nem volt könnyű feladat. Azokon a vidékeken, ahol nem volt forradalmi hagyomány, elég nehezen ment a jelentkezés, mert féltek a németek vissza jöttétől, a volt nagybirtokosok bosszújától. Nem akarták elhinni, hogy a kiosztott föld végleg az övék. A Tanácsköztársaság mártírjainak emléke is még elevenen élt. Később nagyon sok bonyodalom származott abból, hogy az igényjogosultak egy része csak utóbb mert jelentkezni, mikor már a földek nagy részét kiosztották. Tolna megye főispánja március 29-ére szakértői értekezletet hívott össze a földreformrendelet végrehajtásának megbeszélésére. A meghívó március 26-án 400