Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

K. Balog János: Tolna megye felszabadítása • 5

Ezzel a taktikával szemben a fasiszta csapatoknak csak két lehetőségük volt: hátrahagyva felszereléseiknek jelentős hányadát, a megerősített állásaikból még a gyűrű bezáródása előtt az ideig-óráig biztonságosabbnak tűnő állásokba vonulnak vissza, vagy — számolva a bekerítés lehetőségévei — előnytelen helyzetben felveszik a harcot a szovjet seregekkel. Ez esetben számolniok kellett a megsemmisülés lehetőségével is. A megye területén állomásozó fasiszta egységek a visszavonulást választották. Az északra törő szovjet szárazföldi csapatok és a deszant alakulatok közös akcióinak eredményeként Tolna megye területén két alkalommal záródott a gyűrű: a) a Bátaszék—Szekszárd irányában előnyomuló erőkkel a Gerjennél átkelt csapatok zártak be gyűrűt; b) Alig 24 órával a ger jeni akció után a Tolna—Paks—Nagydorog irányában előretörő csapatokkal a Madocsa—Bölcske térségében átkelt erők találkoztak, és zárták el a megkésetten visszavonuló egységek előtt az utat. Tolna megye területén megkezdődött egy újabb gyűrű kialakítása, éspedig a Dunaföldvár—Dunapentele irányában haladó erők révén. Ezek az Ercsinél átkelt csapatokkal találkoztak, közvetlenül a Margit-vonal térsége előtt. Ezzel a taktikával a gyors előnyomulás biztosítása mellett sikerült a súlyosabb összeütközéseket elkerülni. Tolna megyétől északra, északnyugatra levő területek egy része is — lényegében a németek Margit-vonalának előtere — gyorsan került a szovjet csapatok kezére. December 9-én már elérték a megyénket felszabadító alakulatok a Margit-vonalat,

133 amelyet a németek a többi között azzal a céllal hoztak létre, hogy megakadályozzák Budapest bekerítését; lehetetlenné tegyék, hogy a szovjetek elérjék Bécs térségét. Más szóval a Margit-vonalnak az volt a fő feladata, hogy kivédje a meg-megújuló szovjet támadásokat, majd a megerősített vonalak mögül megindított ellentámadásokkal kiszorítsák a szovjet és más szövetséges seregeket a Dunántúlról, ismét kiépítsék a Duna jobb partjának fő védelmi vonalát.

134 A Margit-vonal elérésekor a 4. gárdahadsereg felvette az érintkezést az Ercsi térségében december 8-án átkelő 46. hadsereggel, valamint a balszárnyon levő 57. hadsereggel.

135 A szovjet csapatok december 9-én beszüntették a támadást.

136 Tolbuhin a védelem kiépítését rendelte el az elért terepszakaszon. A november 7-től számított egy hónap alatt — vagyis az apatini átkelés kezdetétől a Margit-vonal eléréséig eltelt időben — a 3. Ukrán Front csapatai jelentős sikereket értek el: — teljesen felbomlott a németek megerősített Duna menti védelmi vonala; — A németek nem tudtak a támadásban levő szovjet seregekkel szemben Dél-Dunántúl térségében összefüggő védelmi vonalat kialakítani; — A hadiesemények nem várt alakulása teljesen felborította a fasiszta hadvezetés minden tervét a Dél-Dunántúlon. Az a fő elképzelés, hogy páncélos erőket gyülekeztet a Sió—Kapós két oldalán és ezekkel akadályozza meg a szovjet hadsereg előnyomulását, nem realizálódhatott, mert a fasiszta csapatok gyalogsága összeomlott a felszabadító seregek csapásai alatt, s nem tudtak kellő időt biztosítani a páncélosok gyülekeztetésére, felkészítésére és hadbavetésére. v->