Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

K. Balog János: Tolna megye felszabadítása • 5

Összeomlott a Siófok—Sió—Simontornya—Cece—Dunaföldvár között húzódó Jenő-vonal is. — a szétvert fasiszta seregek kénytelenek voltak a Margit-vonal mögött védelmet keresni, miközben nagy mennyiségű felszerelést hátrahagyva, súlyos veszteségeket szenvedtek; — ez az egy hónap meghozta a Kelet-, Délkelet-Dunántúl felszabadulását, amely 1944 decemberében és 1945 első három hónapjában mint hadtápterület fontos szerepet játszott. * A Margit-vonalban három védőöv húzódott:

137 — az első — a fő védőöv — 5—8 km mélységű volt; — a második védőöv a peremvonaltól számított 6—15 km-es sávban helyezkedett el; — a harmadik védőöv a peremvonaltól számított 20—35 km mélységben volt. A peremvonalhoz vezető megközelítési utakat a németek harckocsiárkokkal és aknamezőkkel is megerősítették. Valamennyi jelentősebb magaslatot és települést ellenállási csomóponttá építették ki a fasiszta seregek.

138 A 3. Ukrán Front csapatai december 9-én, amikor elérték a Margitvonalat — mint említett-ük —, védelembe mentek át. mert a német védelmi vonalak áttörése menetből nem sikerült. Szükségessé vált új hadművelet előkészítése.

139 A szovjet hadvezetés 10—11 napot használt fel az erők kellő átcsoportosítására. Biztosítania kellett a november 7—december 9. között felszabadított térségekben az utánpótlási vonalakat, fel kellett tölteni a harcoló egységeket és megfelelő túlerőt kellett teremteni a Margit-vonalban védő német egységekkel szemben.

140 A támadásra való felkészülés december 19-én befejeződött,

1

'

1 és egy nappal később, december 20-án megkezdődött a Margit-vonal ostroma. A csapás célja az volt, hogy a Budapesttől nyugatra levő ellenséges védelmi rendszert részekre tagolja és létrehozza Budapest bekerítésének belső és külső gyűrűjét.

142 Ehhez le kellett küzdeni a Vác—Esztergom—Mór között levő ellenséges védelmet. A terv helyesnek bizonyult és azt a szovjet csapatok sikeresen végre is hajtották. December 20—22. között elkeseredett harc dúlt a Margit-vonal első és második védőövében, amelynek eredményeként a szovjet hadsereg 5—7 km mélységig nyomult előre, s ezzel áttörte a Margit-vonal első, fő védővonalát

143 és megkezdődött a második védelmi vonal felszámolása is. December 23-án befejeződött a Margit-vonal áttörése: 30 km-t haladtak előre a szovjet csapatok és az áttörést mintegy 50—60 km-re szélesítették ki.

14

'* December 26-án a 3. Ukrán Front harckocsizó egységei behatoltak Esztergomba, ahol felvették az érintkezést a 2. Ukrán Frontnak a Duna északi partján támadó egységeivel.

145 Ezáltal létrejött a magyar főváros körüli arcvonal külső gyűrűje. (A belső gyűrű már december 24-re bezárult Budapest körül.) A 4. gárdahadsereg, amely Tolna megye felszabadításában a fő szerepet játszotta, a Bakony és a Vértes hegység irányában tört előre. A Margit-vonal, amelyhez a németek oly nagy reményeket fűztek, tíznapos csatában semmivé lett.

146 Ekkor úgy tűnt, Tolna megye területére nem teszi többé lábát fasiszta hadsereg. Nem így történt. . . 40