Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)
K. Balog János: Tolna megye felszabadítása • 5
„A dombok között megbújó kis falu (Murga) 1944. december 1-én szabadult fel. A szovjet csapatok Szekszárd felől közeledtek. Az első csapatrészek csendesen érkeztek. Nagy népszerűségnek örvendtek. Kb. egy napot voltak a faluban. Az éjszakai elszállásolás is nyugodtan folyt le. A község lakói nem tudtak oroszul, így inkább csak azokkal beszéltek, akik a szovjet katonák közül valamilyen módon németül tudtak . . ." I13 „A közönség elbújva várta az orosz katonákat, mert a közeli Csurgó pusztán ütközet volt a németekkel és a lövöldözéstől félt a község (Murga) lakossága." m „Lengyel község 1944. december 1-én délelőtt 10 órakor szabadult fel. Általában a lakosság azon része, akik nem értettek egyet a hitlerista politikával, azok örömmel fogadták a szovjet csapatok felszabadító bevonulását a községbe. Viszont volt olyan része a lakosságnak — a svábság —, akik bíztak Hitler győzelmében, kétségbe esve sírtak, hogy a bevonulás alkalmával ők ki lesznek végezve. A felszabadulás előző napján a magyar hadsereg több katonája kivetkőzött civil ruhába és megvárta a felszabadulás idejét a községben és a fegyvereket eldobálták a halas-tóba." 115 „Dombóvár környékét 1944. november 29-én este érték el a Szovjetunió felszabadító Vörös Hadseregének egységei. A német és magyar csapatok és ssendőrség november 30-án hajnalban kiürítették Dombóvári. Ekkor a lakosság és máshonnan odamenekült civilek egy része el kezdte fosztogatni a lezárt üzleteket, a volt gettó területén raktározott zsidó javakat, a Korona-szállóban őrizetlenül hagyott katonai raktárt és egyéb helyiségeket, egy-két üzletet fel is gyújtottak. Közben a magyar tüzérek visszajöttek, a zsidótemplom dombján helyezkedtek el, majd német rohamcsapatok jöttek és ezek Kaposszekcső alatt és Dombóváron felvették a harcot. A magyar tüzéreket lebeszéltük, nem tüzeltek, elvonultak este. Páran civilbe öltöztek és megszöktek. A Vörös Hadsereg súlyos utcai harcokban 1944. decembe; 1-én szabadította fel Dombóvári, majd a dombóvári járást."" 6 Dombóvár felszabadításának katonai vonatkozásairól adatokat közöl N. I. Birjukov. Ezeket írja: „N. D. Fedorenko őrnagy rohamlövegosztálya a deszantgyalogsággal szemem láttára tört be Dombóvárra. Egy rohamlöveget kilőttek, egy másik lángolt, de a többi elérte a főteret. A beérkezett gyalogság két oldalról átkarolta a várost. E manőver eredményeképpen a gárdisták felszabadították Dombóvári. Ily módon vágtak utat a gyorsan mozgó osztagok a lövészezrednek."" 7 Amint az eddigi felsorolásokból, idézetekből is látható, a szovjet seregek gyorsan haladtak előre nagyobb ellenállásra nem találtak. 118 A sikerekről a TASZSZ 1944. december 2-án összefoglaló jellegű jelentést közölt, 119 amelynek Tolna megyére vonatkozó része így hangzik: „A 3. Ukrán Hadseregcsoport csapatai folytatták sikeres támadásukat. A Duna nyugati partja mentén észak felé előrenyomuló esapatreszeink, lendületes támadás eredményeképpen elfoglalták Szekszárd városát, fontos útcsomópontot. Más csapatrészeink erőszakos átkelést végeztek a Dunán, Szekszárd városától északkeletre és átvágták a Budapest felé vezető országutat. A hitleris3 Tanulmányok Tolna megye törté netéből IV. 33