Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

szegényen, elesetten, az újgazdán való segítés. A megyében így kialakult gya­korlat a most elmondottakat tükrözi. Ehhez járul a meglevő lófogatoknak a községek közös munkájába tör­ténő bekapcsolása. Azt láttuk, hogy a termelési bizottságok tevékenysége sok kívánnivalót hagyott maga után, amit elsősorban ennek összetétele indokol. Ezért került sor adminisztratív eszközök alkalmazására. Felszólították a vetet­len földek tulajdonosait, hogy fogatigényüket az elöljáróságnál jelentsék be. A főispán utasította a községeket, hogy a lóval rendelkező gazdák segítsék azokat, akiknek lovuk nincs. 141 Bonyhádon lóhoz juttatták azokat, akiknek lovát korábban igénybe vették. 1 '' 2 Az állatorvossal nem rendelkező községekbe a ható­sági állatorvos szállt ki, hogy a beteg lovakat gyógyítsa. 1 " Előre tekintve a jövőre, felhívták a kancatulajdonosokat, hogy a lovak fedeztetéséről gondos­kodjanak és ennek lehetőségét egész évre biztosították."' 4 A leapadt, vagy éppen hiányzó lóállomány pótlására a marhaállomány igába törését népszerűsítették. 1 '" A ló nélküli gazdák igavonásra alkalmas mar­háit mentesítik a jóvátételi beszolgáltatás alól. 146 A nagykónyi nemzeti bizottság az elmaradt mezőgazdasági munkálatok miatt 30 napra eltiltotta a lábas jószág eladását. 147 A munkaerőhiány leküzdésére, enyhítésére elrendelték, hogy a gazdasági cselédek eddig érvényben levő szerződései további egy évig kötelező erejűek. A dohánykertészeknek ugyancsak elrendelték, hogy a korábban szerződött területen továbbra is dohányt termeszteni kötelesek. Ellenőrzésképpen köte­lezték a gazdákat szerződött munkásaik név szerinti bejelentésére. 1 ' 8 Erre az intézkedésre — mint korábban hivatkoztunk — először a bonyhádi járási gaz­dasági felügyelő a főszolgabíró útján tett az alispánnak javaslatot. A főispán a mezőgazdasági munkaerőhiányra való tekintettel megkereste a székesfehér­vári hadifogolytábor parancsnokát, hogy az ott hazabocsátásra váró Tolna megyeieket mielőbb irányítsák otthonukba. 1 '' 9 Ugyancsak megkereste a nagy­mányoki bányát, hogy a bányamunkával foglalkoztatott közmunkakötelezett mezőgazdasági főfoglalkozásúakat bocsássák a falusi termelésbe vissza, ezt a bánya teljesítette is. 150 A német munkaszolgálatra történt igénybevétellel leg­jobban érintett bonyhádi járás főjegyzője községenként 15 fős munkáscsopor­tokat alakíttatott, melyeket saját munkájuk elvégzése után szükség szerint más községbe kívánt irányítani. 131 Egy ilyen csoport igénybevételéről maradt is írásos feljegyzés. Július 10-én a Tabód községben levő Wolf Ferenc-féle gaz­daságba Bátaapáti községből 12 arató- és cséplőmunkást rendeltek ki. Igen érdekes e kirendelésben levő bérszabályozás: a munkások oda-vissza szállítá­sáról a munkáltató gondoskodott. Köteles volt a rendeletek szerinti élelmezést és részkeresetet kiadni, ez utóbbit a munkások lakóhelyére saját eszközeivel volt köteles elszállítani. Az élelmezés megillette a munkásokat kedvezőtlen időjárás esetén is, a bérlő kívánságára azonban ilyen alkalmakkor tartoznak rendes napszámbérért fedett helyen munkát végezni. 152 Az ugyancsak Bony­hádon megalakult újjáépítési bizottság hasonló tevékenységéről már beszá­moltunk. A vetőmagszükséglet fedezéséről az iratok alapján nem tudunk pontos képet adni. Szekszárd részére az alispán a Benyovszky-uradalomból csak bur­gonya- és tavaszibúza-szükségletet tudta biztosítani, a többi terményfélére vásárlási engedély kiadását javasolta a polgármesternek. 1 ' 3 Kocsolán csaknem ezzel egyidőben lucerna-, lóhere- és takarmányrépamagot hirdettek eladásra. 1 '' Több áttételes utalás alapján az a kép bontakozott ki, hogy végeredményben 314

Next

/
Oldalképek
Tartalom