Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)
Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55
a fiatal, önálló, még a háborút igen közvetlenül sínylő Magyarország, s ezen belül megyénk nagy lépést tett a további fejlődés felé. Különösen azt kell értékelnünk, amiről a következőkben lesz szó, hogy ezeknek a problémáknak megoldásával egyidőben kellett a mezőgazdaság, az ipar, a közlekedés, a pénzes hitelélet új alapjait lefektetni. A mezőgazdasági munkák megszervezése, megindítása, azok lehetőleg időbeni elvégzése a megye agrár jellegének következtében rendkívül jelentős volt. A nemzeti bizottságok, képviselőtestületek, termelési bizottságok ez irányú tevékenységéről az eddigiekben részletes képet adtunk. Mindezek összefogása a közigazgatási szervekre, a járási és megyei gazdasági felügyelőkre, rajtuk keresztül a különböző szintű közigazgatási vezetőkre hárult. A most megoldásra váró kérdések visszanyúltak az 1944. évre. Az őszi betakarítási munkák a katonai felvonulás, a harcok, majd a közlekedési tilalom miatt félben maradtak. Ugyanígy a megye jelentős részén nem volt mód az 1945-ös esztendő termelését előkészítő munkák elvégzésére. Az új évben a robotszolgálat, a német lakosság egy részének munkakötelezettsége, a német ellentámadások folytán kiújuló harcok, a lóállomány többszöri és csaknem teljes igénybevétele, egyes helyeken az elaknásítás, a katonai szolgálatból még vissza nem tért férfiak hiánya, a raktáraknak a németek által történt kifosztása folytán előállott vetőmaghiány, a haszonállatok nyugatra hajtása mind olyan körülmények voltak, melyek akadályozták a mezőgazdaság talpraállását. A kormány már ismertetett és a termelési bizottságokat is életre hívó rendelete nyomán a helyi hatóságok igyekeztek minden lehető intézkedést megtenni. Előrelátható volt, hogy az igaerő-, vetőmag- és munkaerőhiány sok kisés nagygazdaságban csaknem teljesen kizárja az időszerű munkák elvégzését. Űjság, falragaszok és dobszó útján egész időszakunkban többször közhírré tették, hogy aki földjét megművelni képtelen, jelentse be az elöljáróságoknál, termelési bizottságoknál. 12 " A vasárnapi munkaszüneti napot az összetorlódott munkákra való tekintettel felfüggesztették. 12 ''' Kérték a szovjet parancsnokságtól a földeken történő munkákat akadályozó, mind az igavonó jószág, mind az emberi testi épséget egyaránt veszélyeztető lövészárkok megszüntetését. Ezt a kérelmet még április közepén elutasították, s csak a menthető szőlőtőkékhez engedték meg a kipergetett föld pótlását. 127 Addig, amíg a dunaföldvári, ma paksi járásban ezt a kérelmet elutasították, csaknem ezzel egy időben a dombóvári járásban már a háború e nyomainak eltüntetését megengedték. Kiemelték, hogy elsősorban a szántóföldeken lehet az erődítési munkák nyomait eltüntetni. 128 A megyei vezetés a mezőgazdasági munkák megsegítésében túltette magát egyes kormányrendeletek pontos betartásán. Az őcsényi jószág nélküli új földhözjuttatottak a szálkai kitelepítésre váró volksbundistáktól — nyilván igen kedvező áron — megvették jószágaikat. A svábokra vonatkozó rendeletek értelmében ezek az ügyletek a földreformrendelet óta semmisekké váltak, a jószágokat vissza-, illetve az államnak át kellett volna adni. A főispán a községben levő nagy jószághiányra való tekintettel az állatok megtartását engedélyezte. 120 Köztudomású, hogy a megyében és először legtöbben csaknem háromszázan Öcsényben jelentkeztek földigénylőként, ezt ennél a szokatlan döntésnél bizonyára javukra tekintetbe vették. Helyileg is jelentek meg ésszerű szabályozások. Mórágyon már június 20-án, még az aratás megkezdése előtt kihirdették, hogy a korábbi szokásoktól eltérően a cséplőgép üzemanyaghiány miatt közös szérűn fog dolgozni. 130 311
