Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

a fiatal, önálló, még a háborút igen közvetlenül sínylő Magyarország, s ezen belül megyénk nagy lépést tett a további fejlődés felé. Különösen azt kell ér­tékelnünk, amiről a következőkben lesz szó, hogy ezeknek a problémáknak megoldásával egyidőben kellett a mezőgazdaság, az ipar, a közlekedés, a pénz­es hitelélet új alapjait lefektetni. A mezőgazdasági munkák megszervezése, megindítása, azok lehetőleg időbeni elvégzése a megye agrár jellegének következtében rendkívül jelentős volt. A nemzeti bizottságok, képviselőtestületek, termelési bizottságok ez irányú tevékenységéről az eddigiekben részletes képet adtunk. Mindezek összefogása a közigazgatási szervekre, a járási és megyei gazdasági felügyelőkre, rajtuk keresztül a különböző szintű közigazgatási vezetőkre hárult. A most megoldás­ra váró kérdések visszanyúltak az 1944. évre. Az őszi betakarítási munkák a katonai felvonulás, a harcok, majd a közlekedési tilalom miatt félben marad­tak. Ugyanígy a megye jelentős részén nem volt mód az 1945-ös esztendő ter­melését előkészítő munkák elvégzésére. Az új évben a robotszolgálat, a német lakosság egy részének munkakötelezettsége, a német ellentámadások folytán kiújuló harcok, a lóállomány többszöri és csaknem teljes igénybevétele, egyes helyeken az elaknásítás, a katonai szolgálatból még vissza nem tért férfiak hiánya, a raktáraknak a németek által történt kifosztása folytán előállott vető­maghiány, a haszonállatok nyugatra hajtása mind olyan körülmények voltak, melyek akadályozták a mezőgazdaság talpraállását. A kormány már ismertetett és a termelési bizottságokat is életre hívó rendelete nyomán a helyi hatóságok igyekeztek minden lehető intézkedést megtenni. Előrelátható volt, hogy az igaerő-, vetőmag- és munkaerőhiány sok kis­és nagygazdaságban csaknem teljesen kizárja az időszerű munkák elvégzését. Űjság, falragaszok és dobszó útján egész időszakunkban többször közhírré tet­ték, hogy aki földjét megművelni képtelen, jelentse be az elöljáróságoknál, termelési bizottságoknál. 12 " A vasárnapi munkaszüneti napot az összetorlódott munkákra való tekintettel felfüggesztették. 12 ''' Kérték a szovjet parancsnokság­tól a földeken történő munkákat akadályozó, mind az igavonó jószág, mind az emberi testi épséget egyaránt veszélyeztető lövészárkok megszüntetését. Ezt a kérelmet még április közepén elutasították, s csak a menthető szőlőtőkékhez engedték meg a kipergetett föld pótlását. 127 Addig, amíg a dunaföldvári, ma paksi járásban ezt a kérelmet elutasították, csaknem ezzel egy időben a dom­bóvári járásban már a háború e nyomainak eltüntetését megengedték. Ki­emelték, hogy elsősorban a szántóföldeken lehet az erődítési munkák nyomait eltüntetni. 128 A megyei vezetés a mezőgazdasági munkák megsegítésében túl­tette magát egyes kormányrendeletek pontos betartásán. Az őcsényi jószág nélküli új földhözjuttatottak a szálkai kitelepítésre váró volksbundistáktól — nyilván igen kedvező áron — megvették jószágaikat. A svábokra vonatkozó rendeletek értelmében ezek az ügyletek a földreformrendelet óta semmisekké váltak, a jószágokat vissza-, illetve az államnak át kellett volna adni. A fő­ispán a községben levő nagy jószághiányra való tekintettel az állatok meg­tartását engedélyezte. 120 Köztudomású, hogy a megyében és először legtöbben csaknem háromszázan Öcsényben jelentkeztek földigénylőként, ezt ennél a szokatlan döntésnél bizonyára javukra tekintetbe vették. Helyileg is jelentek meg ésszerű szabályozások. Mórágyon már június 20-án, még az aratás megkez­dése előtt kihirdették, hogy a korábbi szokásoktól eltérően a cséplőgép üzem­anyaghiány miatt közös szérűn fog dolgozni. 130 311

Next

/
Oldalképek
Tartalom