Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)
Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55
ságokon keresztül eltiltotta, hogy az Erdőfelügyelőségen kívül más szerv a hányadkérdéssel kapcsolatban döntést hozzon. 111 ' Az e téren hozott intézkedések eredményesek voltak és sikerült az erdők fellazult biztonságát helyreállítani. Hasonlóan védelembe kellett venni a halászat kérdését, erről részletesen később még teszünk említést, itt csak annyit, hogy az Ágoston-pusztai halastóhoz a polgármester a kiegészítő parancsnokságtól éjjel-nappalra két főből álló őrséget kért az orvhalászat megakadályozására. 117 Az alispán viszont a megyei rendőrfőkapitányságot kereste meg a halállomány jogtalan pusztításának megakadályozása érdekében és javasolta a tettenértek eszközeinek elkobzását, súlyosabb esetben az elkövetők internálását. 118 A jogtalan eltulajdonítások gyakoriságára mutat a kórházigazgató április 2-i felragasza. Ebben felhívta a kórház volt robotosait, hogy ha akár véletlenül, akár szándékosan kórház tulajdonát képező felszerelést vagy ruhaneműt elvittek, nyolc napon belül szállítsák vissza. Ezen az időn túl fellelt kórházi eredetű érték birtokosát tolvajnak minősítik és a rendőrségnek adják át. 1 " A hivatali — mai értelemben véve munka — fegyelem megszilárdítására is találunk határozott intézkedéseket. Igen nagy súlyt helyeztek mind a szovjet, mind a magyar hatóságok az utak rendbehozatalára, karbantartására. Május 1-től az útmestereken kívül a mérnökök is végezték az ellenőrző tevékenységet, ennek eredményeképpen 3 hanyag munkát végző útőrt az Államépítészeti Hivatal vezetője büntetéssel sújtott. 120 Kocsola volt bíróját a nemzeti bizottság 35 q búza ára felének megfizetésére kötelezte, mert azt nem jogosult személynek adta ki. 121 A váraljai bírót a beszolgáltatással kapcsolatban kiadott rendelkezések nem teljesítéséért a szovjet parancsnok jelenlétében a járási főszolgabíró felfüggesztette. 122 Igen figyelemre méltó a dombóvári járási főjegyzőnek a közmunka teljesítésével kapcsolatban június 13-án keltezett felragasz-hirdetménye. 123 A hirdetmény első mondatában leszögezte, hogy Magyarország a fegyverszüneti egyezmény értelmében köteles a szovjet hadsereg részére közmunka címén fogatos és személyi szolgáltatást tenni, majd így folytatja: „A hadsereg kivonulóban van, így a keresztülvonuló alakulatoknak szükségük van fogatokra és emberekre, amelyek, illetőleg akik nem állandó igénybevétel, hanem közmunka címén igénybevételt szolgáltatnak. E kötelezettséget minden körülmények között teljesíteni kell." — szögezte le a hirdetmény. Továbbiakban hangsúlyozta, hogy aki ennek a kötelezettségnek nem tesz eleget, szabotál, a fegyverszüneti egyezmény ellen lép fel, internálják, fogatát, lovát, szerszámát közigazgatási eljárás során elkobozzák, ezen felül maximális pénzbüntetéssel sújtják. 124 Meglepő, hogy amikor valóban a robot már megszűnt, s amikor tényleg csak az alkalmankint átvonuló csapatok ideiglenes kiszolgálásáról volt szó, ilyen súlyos hangú felhívás kiadására kényszerült a járási főjegyző. A most felsorolt problémakörök a közbiztonság legtágabb körén is túlesnek megítélésünk szerint és nem foghatók fel másként, mint a bizonytalan, háborús időkből a konszolidáció felé vezető út igen lényeges határkövei. Az itt ismertetett — legjellemzőbb — anyagot sokkal meghaladó kutatásaink és ismereteink alapján tekintetbe véve mindazt, ami 1945. első felévét általánosságban jellemezte, úgy véljük, a tett intézkedések és eredményeik valóban nemcsak célozták, hanem megteremtették az általánosan értelmezett állami, állampolgári fegyelem teljes kialakulásának alapjait. A reakció különböző megnyilvánulásaival, a spekuláció és kufárkodás felszámolására való törekvéssel, a nemzeti vagyon megóvásának mind hathatósabb biztosításával e félév alatt 310
