Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

vezet éttermi munkásainak utalja ki üzemeltetésre. A polgármester 25~én kelt rendeletében a vendéglátó üzemek kinyitását másnap, 26-án reggel 8 órában állapította meg a főispán által meghatározott következmények terhe mellett. 104 Az újság is felfigyelt erre a jelenségre. Budapestre hivatkozott, ahol be­tört kirakatüvegek mögött, törmelékek felett a kereskedelmi élet azonnal meg­indult, az üzletekben mindenfélét árultak, olyan árukat is, mely nem tartozott választékuk közé, de rögtön lüktetni kezdett a kereskedelem. Szekszárdon egy sor üzlet van, amely hat hónap alatt sem nyitott ki. Az ügynököket, akik árut kínálnak, most hiába várják a kereskedők, az árut maguknak kell felkutatni. „Követeljük, hogy haladéktalanul nyisson ki minden üzlet és üzem és jogvesztés terhe mellett indítsa meg a munkát." — fejezi be a „Tollheggyel" című rovat rövid cikke. 103 Ismerve e rovatban megjelent írások hatását, nem tartjuk egyál­talán kétségesnek, hogy ezt olvasva sok régen lehúzott redőny gördült fel. Az élősködők kedvelt tevékenysége a fogalommá vált feketézés néven volt ismeretes. A megyei, városi, járási és községi vezetés igyekezett mindent megtenni ez ellen. A kísérleteik azonban eredménytelenek voltak 1946. augusz­tus l-ig, a forint bevezetéséig. Objektív akadályai is voltak ennek: Budapest és a nagyvárosok ellátása szükségessé tette a termelők, vagy akár közvetítők útján a legfontosabb élelmezési cikkek beengedését és ha már teljes szállítási tilalmat nem lehetett elrendelni, az áruszállítás eltűrésével a feketézés lehetőségét sem lehetett kizárni. Április elején 20 kg-ban állapították meg a szállítható élelmi­szerek összsúlyát, s az újság nem kis gúnnyal ezt a címet adta a rövid köz­lésnek: „Elősegítik a batyuzást". 106 Május elején a főispán és dr. Kardos László telepítési kormánybiztos együttes falragasza a telepesek és a hazatérő hadi­foglyok érdekében már csak 5 kg élelem kivitelét engedte meg. 10 ' Később a fő­ispán rendeletére egyes esetekben, pl. gyógyszervásárlás, keresmény, hazaköltö­zés címén 10 kg a határ. 10S A budapesti közellátási kormánybiztos Szekszárdon kirendeltséget létesített és csak ezen keresztül lehetett élelmiszert Budapestre szállítani. 100 Hasonlóan a feketepiac letörésére több rendelkezést hoztak a jószá­gok, elsősorban a marha, borjú, sertés forgalmának szabályozására. Ezek a he­lyi rendelkezések aligha hoztak különösebb eredményt, s nem sokkal később megjelent a belügyminiszter rendelete, mely minden helyi eredetű szállítási korlátozást megszüntetett. 110 Az állami fegyelem megszilárdításában igen nagy szerepe volt — legalább­is megyénkben — a fakitermelés, erdőhasználat terén a rend helyreállításá­nak. Alapvető probléma volt, hogy a robot, vagy az arra való hivatkozás miatt a rendszeres erdei munkások sem jelentkeztek munkára. Megindult az erdők­ben az önkényes kitermelés, a már kitermelt fa engedély és fizetés nélküli el­hordása és az erdővel rendelkező, vagy annak közelében lévő községek meg­változtatták a fakitermelésért járó hányadot, ellenszolgáltatást. „A fatolvajok, s vadorzók úgy elszaporodtak — jelenti a simontornyai erdőőr — hogy a nem­zetőrökhöz kellett fordulni segítségért megfékezésükre és az elfogottak felje­lentését a rendőrség megtette. ,,Ui Március elején a múltban is erdei munkával foglalkozókat mentesítették a robot alól, 112 április végén 12 erdész részére fegyverviselési engedélyt adott ki a főispán a rendőrség javaslatára. 1 ' 1 Május elején széles körben közhírré tették a jogtalan fahasználat, az erdőbeni legeltetés és az indokolatlan erdőben járás tilalmát. 11 '' Májusban a főispán hatálytalanította a dunaföldvári nemzeti bizottságnak a fakitermelésre megállapított hányadra vonatkozó határozatát. 11 " Június közepén az Erdőfelügyelőség javaslatára a főispán a községi elölj áró­309

Next

/
Oldalképek
Tartalom