Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

szítéséről, de oltóanyaggal egyáltalán nem rendelkeztek. Németkér község (mintegy 2500 lakosú) orvos nélkül volt. A főispán — ekkor még Klein Kálmán — a megye problémáit március végén a következőkben látta: 1. a jóvátételi beszolgáltatás a hosszas katonai igénybevétel miatt meghaladja a megye teherbíró képességét. 2. Vetőmag, igaerő és a meglévő munkagépeknél az üzemanyaghiány. 3. Közbiztonság nem kielégítő volta. 4. A — szerinte — 1800 telepescsalád elhelyezése. E háborúval kapcsolatos problémák mellett még egy elemi csapás is megnehezítette a kibontakozást: ez a Sió, a Sárvíz és a Duna felduzzadásának folytán keletkezett hatalmas árvíz. Február 13-án az alispán utasította a sióagárdi elöljáróságot — mivel tudomására jutott, hogy a gátakon már átszivárog a víz — a közmunkakirendeléssel a legszigorúbb felelősségre vonás terhe mellett minden intézkedést tegyen meg az árvízveszély leküzdésére. Az elöljáróság másnap jelentette, hogy reggel óta a vízszint 3 cm-rel nőtt, a község lakossága a nyúlgátak építésén dolgozik, a szovjet parancsnokság mérnöki segítséget adott és szükség esetén 1000 katona kirendelését ajánlotta fel.

74 Ugyanekkor a főispán a szovjet parancsnokságtól kérte a Sió-parton kiásott lövészárkok és bunkerek betemetésének engedélyezését, mert ezek nagyon gyöngítették a gátakat és átszakadástól kellett tartani. A parancsnokság az engedélyt megadta.

75 Ezzel az intézkedéssel, az önfeláldozó védekezéssel Sióagárd, Szekszárd és Tolna mentesült az elemi csapás következményeitől. A Duna kegyetlenebb volt. Bogyiszlónál február 14-én és 15-én áttörte a gátat, 15 500 holdnyi területet elöntött, a belterületen a községháza körül mintegy 15—18 ház maradt csak szárazon. A házak 54 százaléka lakhatatlanná vált, illetve összedőlt, 407 ház lakosai szorultak arra, hogy mások lakásukat megosszák velük. Az Ármentesítő Társulatnak a gát javítási munkálatokra pénze nem volt, hitel előteremtése halaszthatatlanul szükségesnek látszott.

70 A három dunai töltésszakadás helyén 75 000 köbméter földmunkát kellett elvégeztetni, mert a tavasszal várható újabb árhullám ismételt katasztrófát jelentett. A Paksi Ármentesítő Társulat szerint kedvező időjárási és vízállási viszonyok között is a legelemibb védekezéshez 200 kubikos 40 napi munkája lett volna szükséges. Ezt a munkát — mivel kubikos és kordélyos csapatok a rendkívüli viszonyok miatt rendelkezésre nem álltak — még a mezőgazdasági munkák rovására is el kellett végezni a szakvélemény szerint. Annak elmulasztása esetén a megmunkált mezőgazdasági területek ismét a víz martalékaivá válnak. A szakértők a legjobban sújtott és veszélyeztetés alatt álló Bogyiszló, Tolna és Fadd községek lakosságának a robot alóli mentesítését kérték, azzal a megkötéssel, hogy e megelőző munkát tartozzanak elvégezni.

77 A megoldásra váró kérdések további jellemzésére utalunk a szovjet parancsnokság nézetére, miben látta a legfontosabb teendőket: A dombóvári parancsnok az aktuális kérdésekkel kapcsolatban fogadta a járás és a nagyközség vezetőit. Ezek a kérdések a következők voltak: 1. A földreform fogadtatása a lakosság részéről és a szükséges felvilágosító és szervező munka. 2. A reakció munkája, melynek célja az Ideiglenes Nemzeti Kormány megdöntése. 3. A gazdasági cselédek járandóságainak kiadása. 4. A vetőmag biztosítása. 5. A prostitúció felszámolása és a nemibetegek gyógyítása. 6. Az áremelkedések leküzdése, ezzel kapcsolatban a magyar és szovjet rendőri szervek közös piaci ellenőrzése, vásárlási tilalom a szovjet katonák részére. 7. A húsvét megünneplése. A pa306