Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

A továbbiakban, amikor a pártszervezetek hálózatának kérdéseit, egyes konkrét megnyilvánulásait igyekszünk bemutatni, mellőzzük a központi kiküldöttek megnyilatkozásainak ismertetéseit, a hangsúlyt inkább a helyi vezetők állásfoglalásaira, a helyi felragaszok, a helyi sajtó cikkeinek ismertetésére igyekszünk helyezni. Az egyes pártok által követett és a megyében nem mindig általános állásfoglalásokra, már a korábban ismertetettek bőven szolgáltattak adatokat, most inkább az átfogó kérdések felfogását igyekszünk — amennyiben a források megengedik — feltárni. A Magyar Kommunista Párt szervező tevékenységéről a Szekszárdon megjelenő — Szabadság, majd a Tolna megyei Néplap rendszeresen hírt adott. A dombóvári Tolna megyei Hírlap áprilisban felkereste az ottani pártszervezetet és munkájáról részletes képet adott. Megállapította a cikk, hogy a szervezet helyiségében mozgalmas élet uralkodik, régi párttagok fogadják az újonnan jelentkezőket, beszélik meg velük az aktuális kérdéseket. Kapcsolatot tartanak mind a pécsi, mind pedig a budapesti központokkal és tevékenységük kiterjed a járási szervező munkára is. Propagandanyagot bocsátanak ki, emellett felkeresik a járás községeit is, hogy a párt célkitűzéseit ismertessék. Megírja az újság, hogy minden vasárnap tájékoztató gyűlést tartanak a dombóvári kommunisták.

20 Cser Sándor főispán kinevezése, megérkezése alkalmat adott az újságoknak, hogy politikái felfogását, célkitűzéseit ismertessék. Első interjújában kijelentette, pártolni fog minden kezdeményezést, mely a dolgozók érdekeit szolgálja, szívesen meghallgat mindenkit, de csak a közügyekben, mert a protekció ideje lejárt. „ ... az emberek egyéni dolgaikat intézzék el egymás közt" — mondta Cser Sándor. Tudja — folytatta —, hogy az ország legreakciósabb megyéjébe jött, Baschék ebből a megyéből adták el az országot és szövetségeseik itt lapulnak a megyében „rémhíreik és német propagandájuk szétfoszlóban levő árnyékába meghúzódva." „Nagy munka lesz Tolna megyét újra magyarrá tenni. De ezt a célomat akarom megvalósítani minden áron, az új Magyarország létének érdekében."

21 A meglehetősen kemény hangú nyilatkozat után közölte az újság a főispán bemutatkozó beszédének lényegét, melyet a kommunista, valamint a szociáldemokrata pártban mondott el. A kommunista pártban másfél órás beszédében ismertette a taggyűlés előtt a politikai és gazdasági problémákat és párt-állásfoglalásait. Ezzel kapcsolatosan kiemelte az összefogás szükségességét, a demokratikus pártok együttműködésének jelentőségét. A földreformrendelet megjelenését, a földosztás megkezdését, mint az első megnyert ütközetet említette, ennek folytatása a reakció elleni harc kell, hogy legyen. Felemelte a szavát a múlt rendszer kiszolgálói, a nép árulói ellen: a parasztsorból származó és mégis a községeket rettegésben tartó csendőrök, a nép megalázkodását követelő tisztviselők ellen.

22 Az SZDP-ben tett látogatását a két munkáspárt összefogásának kihangsúlyozására használta fel. Azzal kezdte, hogy ebbe a pártba hazajött, hiszen ő is ebből a pártból indult el. A két párt közös győzelmének minősítette a földreformot, s annak állandóságát a két párt villongásmentes együttműködése garantálhatja csak, különbség csak a munkálkodásban és az eszközök felhasználásában lehet. Ő ehhez a közös munkához a szociáldemokratáktól segítő kezet kért. A nemzeti bizottsági munkáról is szólt, a két párt közötti előzetes együttes megbeszélést, a delegáltak meggondolt kiválasztását hangsúlyozta. A haladó erők töl'bségének kialakítása érdekében sürgette a szakszervezetek megerősí292