Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)
Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55
kapcsolatban kialakult helyi gyakorlatot helyesnek találta és a látottak felett megelégedését fejezte ki. 1 " A demokratikus, újonnan alakult népi testületi szervek 1945. első felében végzett tevékenységével kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy ezek az első lépések kissé bizonytalanok, ingadozóak voltak. Ennek több oka volt. Elsősorban maguk a jogszabályok, melyek ezeket a bizottságokat létrehozták, nem tartalmaztak részletes útmutatást, inkább kívánalmakat, irányelveket szabtak meg, hiszen a kormánynak az egész felszabadult országra vonatkozóan igen hiányos információi voltak. Maguk a jogszabályok sem voltak mindig megfelelőek, csaknem mindegyiket rövidebb-hosszabb idő után, vagy ki kellett egészíteni, vagy teljesen új rendezést kellett életbe léptetni. Jelentőségüket azonban nem e pár hónap alapján kell elbírálni. Ebben az időszakban fontos volt, hogy a nép széles rétegeit a pártokon és a szakszervezeteken keresztül képviselő bizottságok megismerkedtek a megoldásra váró kérdésekkel és ezek kisebb-nagyobb sikerrel megtették az első lépéseket a rendezés felé, ennek jelentősége viszont igen nagy. Ezek voltak az első szervek, melyek a valódi demokratizmus alapján az ország ügyét tényleg közüggyé tették. Ez nemcsak a teherviselésre vonatkozott, hanem a kibontakozás útjának keresésében, a megoldások keresztülvitelében. Ahhoz, hogy kialakuljon a népi demokratikus, majd szocialista szemlélet, feltétlenül szükségesek voltak ezek a bizottságok, mint lassan tömegszervezetté váló aktívahálózat az új gazdasági, társadalmi és politikai berendezkedés útján. Egy évvel ezek megalakulása előtt, a német megszállás körül és után éppen ellenkező tendencia érvényesült: minden helyi kezdeményezés és intézkedés elfojtása és a parancsuralmi rendszer érvényesítése. A különbséget a két időszak között ezek a bizottságok is mutatják. A népbíróság és népügyészség tevékenysége már szilárdabb alapokon állott, szekszárdi vonatkozásban — mint olvashattuk — működésük elismerést váltott ki. Munkájában kibontakozott egyrészről a múltért felelős személyek elleni határozott eljárás, másrészről és ezzel párhuzamosan az emberi humanitás, mely e különleges bíráskodás határait megszabta. Januáriéi jmiiu§ig 1945. január közepe — már az eddigiekben is láthattuk — a megye felszabadulás utáni életének lényeges fordulópontja volt. Elsősorban a Magyar Kommunista Párt szegedi bizottságának Vas Zoltánon keresztül küldött útmutatása megteremtette a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front politikájának megyénkben az érvényesülést, közismertté tette a koalíciós kormányzás elveit azzal, hogy kezdeményezte a pártok megalakítását és ezzel felszámolta azt a kétségtelenül megvolt várakozást, mely a „hogyan tovább?" kérdéssel kapcsolatban sokakban élt. A második lényeges befolyásoló körülmény a hónap második felében megérkezett, általános rendelkezést tartalmazó kormányrendeletek sora volt, mely az addig ad hoc megoldásokkal fáradozó, bizonytalanul induló közigazgatási és állami életnek elvi alapon szabályozást adott. Jelentőséggel bírtak — éspedig nem is kis súllyal — az egyes minisztériumoknak azok a rendelkezései is, melyek az élet különböző területeire vonatkozó adatszolgáltatásokat kívántak be. Ezekkel a rendeletekkel nyilvánvalóvá vált, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kor285
