Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

részt vett a nemzeti bizottság, erről említést tettünk. A megyei hatáskörű munkabér-megállapító bizottság összeállításáról az újság adott számot. A főispán által kinevezett elnök mellett két szakszervezeti, két nemzeti bizottsági tag, valamint a szintén a főispán által kijelölt két munkáltató vett abban részt. A bizottság létezése mellett láthattuk, hogy mind a nemzeti bizottságok, mind pedig a képviselőtestületek foglalkoztak a munkabérek megállapításával, sőt volt eset, amikor a főispán tett intézkedést. Ezt tükrözi a Tolnamegyei Néplap június 17-i számában megjelent tájékoztatás a munkabérrendező bizottság tevékenységéről. A május végi háromnapos tanácskozás megállapította a bérek rendezésének szükségességét, de azt is leszögezte, hogy e rendezés az állandó áremelkedés miatt csak ideiglenes lehet. „Népünk életének és országunk sorsának bölcs és előrelátó intézői ebben a kérdésben is meg fogják találni annak módját, hogy az árak és bérek a nélkülözhetetlen egyensúly jelé törekedjenek, hogy a nincstelen munkás sem legyen hátrányban a módosabbal, élete, családja fenntartásához nélkülözhetetlen cikkek beszerzésénél." A kidolgozott javaslat már a kollektív szerződések rendszerére épül, alkalmazza az alsó és felső bérhatárokat. Két munkacsoportba sorolja a munkavállalókat. Az elsőbe általában a szabadban dolgozókat, a másodikba a műhelyben, védett helyen munkát végzőket találjuk. Ezeken belül igen célszerűen kiemeli Szekszárd, Tolna, Bonyhád, valamint Bátaszék munkahelyeit, a következő csoportba a nagyközségeket, míg a harmadikba a kisközségeket sorolják. A vezetők bérét korlátozták, ez nem haladhatja meg 20—50 százalékkal a magasabb szakmunkások bérét. A természetbeni juttatásokat a napi árak szerint a megállapított bérekből le kellett vonni. A főispán 1945. június 8-án e bérrendezést tudomásul vette és egyidejűleg intézkedés történt az új bérek kifizetéséről. Az üzemi bizottságok előhírnökeinek nyomát is itt-ott fel tudjuk fedezni. Bonyhádon 1945. január 1-én az egyébként működőképes cipőgyár ellenőrzésére az MKP helyi szervezete Kolpek Lajost küldte ki.

90 Január 21-én 62 személy részvételével megalakult itt a Bőripari Munkások Szakszervezetének helyi szervezete,

91 amely egy ötösbizottságot választott a termelési és közellátási problémák megoldására. Az üzemi bizottság megalakulásáról, tevékenységének részleteiről adat nem maradt. Annyi megállapítható, hogy a termelési problémák mellett igen nagy súlyt helyezett a bizottság a dolgozók ellátására, így pl. a gyógyszerész egy hónapig hitelezte a gyógyszereket, dr. Bese Ádám orvos pedig elvállalta a betegellátást.

92 Dombóváron, a Dőry-gyárban — mint írtuk — a nemzeti bizottság közbejöttével alakult meg az üzemi bizottság, a tolnai Selyemgyár csak későn kezdett termelni, így a bizottság csak augusztusban alakult meg, míg a simontornyai bőrgyár szintén nem termelt, romokban hevert. A megyében más üzem, ahol a rendelet üzemi bizottság alakítását írta elő, ekkor nem működött. A népbíróság és népügyészség megszervezése A népbíráskodásról a kormány február 5-én megjelent 81/1945. ME. sz. rendelete intézkedett.

93 Már az igazoló bizottságok tárgyalásánál rámutattunk arra, hogy a közvélemény határozott követelése volt a fasizmus meghonosításában részes sze280