Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

munkavégzés, a Szálasi-eskü letétele és az elmenekülés az igazolás megtagadásának alapjául nem szolgálhat. Az új rendelet értelmében hatodik tagnak belépett a bizottságba a szakszervezet képviselője is, sőt szavazategyenlőség esetén az a döntés válik határozattá, melyet a szakszervezeti kiküldött támogatott. A fellebbezés tekintetében is módosítást tartalmazott az új szabályozás: nem a szakminiszter, hanem a budapesti népbíróság illetékességét állapította meg. E rendezés az igazoló eljárásokat az elvártaknak megfelelően szabályozta, a továbbiak során, elsősorban a nyugatról visszatért tisztviselők tekintetében, hatásos tevékenységet tett lehetővé. A termelési bizottságok működése elsősorban arra irányult, hogy a háborús viszonyok következtében gazdátlanul maradt földek megművelését biztosítsák, az igaerő, valamint üzemanyaghiány miatti nehézségeket lehetőleg községen belül a meglévő lehetőségek közös fölhasználásával biztosítsák. E bizottságok általában a nemzeti bizottságok és részben a már megalakult képviselőtestületek és elöljáróság ellenőrzése, irányítása mellett működtek. Bár egyes helyeken igen célszerű intézkedéseket hoztak, azonban eredményes munkájuknak részben a hadi cselekmények, részben pedig a községek jobbmódú, fogattal és esetleg gépi erővel rendelkező visszatartó erői gátat jelentettek. Működésük gyakorlati jelentőségű volt. Kajdacson például a képviselőtestület megalakította ugyan a termelési bizottságot, elnöke a bíró, helyettese a II. bíró, tagjai az elöljárók lettek, tehát a bizottság csak formailag létezett, ténykedése az elöljárósággal olvadt össze.

81 Váralján már komolyabban vették a bizottság megalakítását. A jegyző javasolta, hogy a gazdasági elöljáró vezetése mellett a régi és az új helybeli birtokosokból, valamint az újonnan érkezett telepesekből alakuljon a bizottság, ezt a határozatban el is fogadták.

82 Kocsolán a napraforgótermelés ügyében a nemzeti bizottság „úgyis mint termelési bizottság" intézkedik.

83 Feltételezhetjük, hogy itt meg sem alakult a bizottság. Nagymányokon a nemzeti bizottság nem volt megelégedve a termelési bizottság ténykedésével, ezért maga hozott intézkedéseket a mezőgazdasági munkák elvégzésére, határidőket állapított meg és ezt be is tartatta.

84 Bátaszéken erőteljesen működött a termelési bizottság, feltárta a földosztással kapcsolatban a munkavégzést gátló körülményeket, a nemzeti bizottságnak erről jelentést tett és a három bizottság 1—1 tagjából újabb bizottságot alakítottak, mely Szekszárdon járt el a földek és ingóságok végleges kiosztásának megsürgetése céljából.

8r

' Ez a bizottság április 8-án kezdte meg munkáját és igen intenzív tevékenységet végzett.

80 A szekszárdi bizottság bepanaszolta az alispánnál a főispánt, hogy a mezőgazdasági célokra kiutalt olajés benzinkeretből más célra is utalt ki. A megmaradt mennyiség a szükségletet nem fedezi, ezért a bizottság a felelősséget magáról elhárította.

8

' Június végén Bonyhádon egy újabb formációval találkozunk: az újjáépítési bizottsággal. A Parasztpárt jelentette, hogy az összes pártok bekapcsolódásával újjáépítési bizottság alakult, mely céljául a mezőgazdasági munkák mielőbbi elvégzésének megsegítését tűzte ki célul. A MADISZ-ból 200 ifjú jelentkezett ilyen munkára. Kérik, hogy az egyes községek a munkaerő-szükségletet közöljék a termelési bizottsággal. A kétszáz fiatal közreműködését a budapesti MADISZ-központ ajánlotta fel, ehhez a bizottság helyből is toborzott.

88 A községben is doboltatták a fiatalok jelentkezésére való felhívást, mint közlik, elsősorban a demokratikusan gondolkodó fiatalságra számítanak.

89 A munkabérrendező és a mezőgazdasági munkabérrendező bizottságok munkájáról csaknem semmi adat nem maradt. A bizottságok megalakításában 279