Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

és ez mindjárt magyarázatot is ad arra, hogy a bonyhádi járásban a parasztpárt programjának megismerése után miért szüntették be a szervezetek munkájukat. Rendkívül erős volt a kommunista párt küldöttsége, melyben a cipőgyár és a zománcgyár legjobbjai vettek részt, akik egyben a következő hónapok és évek sokat szereplő vezetői. A szakszervezetet két személy képviselte. Somogyi József (MKP) ismertette a 14-es rendeletet, valamint a nemzeti bizottság előtt álló helyi feladatokat és rámutatott a pártok összefogásának szükségességére. A nemzeti bizottságot a jelenlevő pártok és a szakszervezetek két-két képviselőjéből állították össze. Miután a név szerinti kijelölés megtörtént, a pártközi értekezlet a bizottságot megalakultnak jelentette ki.

93 A nemzeti bizottság még aznap össze is ült és állandó elnököt választott Kari Gusztáv személyében, az MKP kiküldöttje, Somogyi József a bizottság állandó jegyzője lett. Miután az elnök javaslatára kimondták, hogy mind a főispánnál, mind pedig a községi főjegyzőnél bejelentik a megalakulást, elhatározták a községi képviselőtestület újjászervezését és Vér Béla (MKP) javaslatára azt is elhatározták, hogy a községházán naponta inspekciós szolgálatot tartanak. A kiküldött bizottsági tag csak mint szemlélő végzi megfigyeléseit, de az ügyvitelbe nem avatkozik be.

94 A másnapi ülésen úgy döntöttek, hogy minden párt 10—10 tagból álló névjegyzéket juttat el a többi pártokhoz, hogy kiket óhajtanak a képviselőtestületbe delegálni, és ezeket a névjegyzékeket együttesen felülvizsgálják. Simon Sándor szakszervezeti küldött javasolta, hogy az egyházak vezetői megbeszélés alapján egy személlyel képviseltethessék magukat az új önkormányzatban, ugyanakkor a Zsidó Népközösséget, mint érdekképviseletet szintén egy taggal meghívják a képviselőtestületbe.

95 A 7-én megtartott ülésen elhatározták, hogy az új képviselőtestület tagjainak névjegyzékét közszemlére teszik 4 napra, hogy mindenkinek módjában álljon észrevételeit megtenni.

90 A kifüggesztésnek megvolt az eredménye, mert a Zsidó Népközösség az egyik jelölttel szemben óvást emelt. Mivel az illető az ülésen is jelen volt, a bizottság őt távozásra szólította fel, majd ügyének megtárgyalása után titkos szavazással 7:1 arányban nevezettet a bizottság tagjai közül kizárta és a képviselőtestületi tagjelöltek listájáról törölte.

97 A bizottság komoly törekvésére mutat, hogy Vér Béla (MKP) javaslatára dr. Siklósi Tamás közjegyzőt, mint jogi szakértőt behívta a képviselőtestületbe és ezzel a képviselőtestületet megalakultnak jelentették ki, egyben felhívták a községi bírót, hogy az új önkormányzati testületet február 19-én délután 3 órára hívja össze.

98 Megalakulása után jelentkezett a kisgazdapárt és szintén részvételt kért a nemzeti bizottságban. Itt az a vélemény alakult ki, hogy mivel a megalakuláskor a jelenlevő pártok egyike sem tudott a kisgazdapárt működéséről, a főispán szóbeli utasítására az ötödik párt helyett a szakszervezetet hívták meg. Ezért most ismét a főispánhoz fordulnak, akinek döntéséig a kisgazdapártnak várakoznia kell.

99 Bár a jegyzőkönyvsorozat február 12-től március 21-ig megszakad, de az ezt követő jegyzőkönyvből meg lehet állapítani, hogy a kisgazdapárt helyet foglalt a nemzeti bizottságban, ugyanakkor a szakszervezet kimaradt. A március 28-i ülésen ugyanis a kisgazdapárt küldötte a soros elnök, aki bejelentette, hogy a parasztpárt feloszlott. Ekkor a kisgazdapártiak a parasztszövetség behívása, az MKP képviselői pedig a szakszervezet kiküldöttei visszahívása mellett szólaltak fel.

100 Miután döntés nem született, a következő ülésen ismét foglalkoztak e kérdéssel és ekkor már a kisgazdapárt képviselői nem ellenezték a szakszervezet visszahívását. A parasztszövetség meghívását azonban ezen

101 és a következő

102 ülésen is napirenden tartotta a kisgazdapárt. Végül a május 9-i 230