Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)
Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55
ülésen a pécsi minta alapján a parasztszövetségnek a bizottságban való részvétele mellett döntöttek.' 03 A parasztpárt távolmaradása nem sokáig tartott. A június 13-i ülésen fogadják be két képviselőjét, Török Pált és László Antalt. 104 Emögött a képviselet mögött már más bázis állt, mint a korábban feloszlott szervezet mögött. Az újonnan alakult pártban elsősorban a letelepített székelység, a földreform és gazdasági, politikai átalakulás biztos tábora csoportosult. A bonyhádi nemzeti bizottság öntevékenyen működött. Második ülésén az elnök napirend előtt közölte, hogy a Pécsett megjelenő Dunántúl c. lapban olvasta a nemzeti hadsereg toborzási felhívását. Javasolta, hogy bár erre külön rendelkezés nem érkezett, mégis intézkedjenek a felhívás kidoboltatása iránt. Azzal indokolta ezt, hogy éppen a nemzeti bizottság feladata, felsőbb rendelkezést nem várva öntevékenyen kezdeményezni. 105 A következő napon már Bonyhádon és a járás valamennyi községében a felhívást kidobolták. 100 További jele e kezdeményezőkészségnek, hogy kidoboltatták a járás községeiben; mindaddig, amíg a járási nemzeti bizottság meg nem alakul, ennek teendőit a községi bizottság látja el. Felhívták a panaszosokat, hogy a bonyhádi községházán jelenjenek meg. 107 Kimondták a Budapest megsegítésére indult mozgalomhoz való csatlakozást, 108 ennek intézésére háromtagú bizottságot alakítottak és a gyűjtést az egész járásra kiterjesztették. Többször foglalkoztak ezzel az eredményes akcióval, majd később az így összegyűjtött élelmet nyersanyagbeszerzés céljára a két gyárnak, a cipő- és a zománcgyárnak átadták. m Korábban ugyanis a bizottság megbízta Simon Sándor tagot, hogy járjon el Budapesten a zománcgyár anyagszükségletének biztosítása érdekében. Azzal jött vissza, hogy ez csak élelmiszercseréért lehetséges. Azért javasolta, hogy ezt a begyűjtött készletet bocsássák a zománcgyár rendelkezésére. A bizottság első álláspontja szerint, mivel a készletet sokan adták össze, ez nem teljesíthető. 110 A salamoni döntés ezt követően született, amikor a begyűjtött terményt a zománcgyár és cipőgyár között árucserére megosztották. Már korábban foglalkozott a bizottság az élelmiszercsere kérdésével. Az történt ugyanis, hogy a bizottság két tagja, nagyobb mennyiségű feketén vásárolt terményt talált a rendőrséggel együtt tartott házkutatás során. Hasonló feketézés megelőzése érdekében elhatározták, javaslattal fordulnak a közellátási kormánybiztoshoz, hogy a csereeladásokkal a községi és járási hatóságokhoz forduljanak közvetlenül, ezáltal a kupeckedőket a forgalomból zárják ki. 1 " A bizottság elhatárolt minden beavatkozást. Egyik gyűlésen megjelent az SZDP pécsi titkára — éppen népgyűlést tartottak Bonyhádon —• a bizottság megvitatta, hogy ülésein nem tagok részt vehetnek-e? Az MKP, PDP, sőt az SZDP hozzászólók egyöntetű véleménye is az volt, hogy idegenek részvétele a bizottság ülésein nem kívánatos, így a jövőben vendégeket nem fogadnak." 2 Hivatalos személy a bizottságnak tagja nem lehetett. Mikor Vér Béla (MKP) bejelentette, hogy a főispán bonyhádi főszolgabíróvá kinevezte, egyben le is mondott tagságáról.' 1 ' Később viszont vele kapcsolatban a bizottság jegyzőkönyvben rögzítette, hogy kinevezését szükségesnek és kívánatosnak tartotta és esetleges választás alkalmával őt támogatni fogja."'' Ismertettük, hogy a vármegyei nemzeti bizottság elutasította kinevezését szakképesítés hiánya miatt. 115 A bizottság megemlékezett Bauer József apátplébános hazatéréséről. Öt, mint a hűségmozgalom vezetőjét 1944. október 15. után a Gestapo elhurcolta és ekkor tért haza. Somogyi József (MKP) szólt erről, többek között ezt mondva: „Kívánatosnak tartja, hogy a N. B. méltó formában juttassa kifejezésre a község 231