Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

érdekében szükségszerűnek tartották, hogy saját személyükön keresztül a szovjet csapatok parancsnokságaival, még ha azok átvonulok is voltak, kapcsolatot keressenek és ezeket a nehézségeket együttműködve próbálják levezetni. Azt is elmondta csaknem minden visszaemlékező, hogy a helyi parancsnokságok, az átvonuló csapatok parancsnokai is mindent megtettek a súrlódások megelőzésére és ha nem sikerült ez, megtorlásukra. Ismertettük, hogy az első parancsnokság Gyönkről és Hőgyészről történt eltávozása után a főispánon keresztül oda újabb parancsnokságot kértek a lakosság nyugalmának megőrzésére.

6 A kommunista párt, majd a többi pártok szerveződése A felszabadulást megelőző napon a Szekszárdon létrejött különleges bizottság által kiadott felhívás figyelmeztette a város közönségét, hogy „a nehéz időkben mindenki őrizze meg nyugalmát, példásan viselkedjék, mert csak így számíthat az esetleg megszálló csapatok kíméletes magatartására."

7 Ez az előzetesen megfogalmazott alapgondolat egy nap múlva már valóságos követelménynyé vált és magával hozta a logikus következményt: megkeresni az együttműködés lehetőségeit a bevonult csapatok parancsnokaival és katonáival. A megye legkülönbözőbb részeiről származó irataink és a visszaemlékezések szerint mindenütt meglátták, hogy ennek két módja kínálkozik: Az egyik, hogy a lakosság az eddigi, vagy újonnan választott vezetősége útján és elsősorban a harcosok szükségletének maximális teljesítésével mutassa ki a bevonulók iránti segítőkészségét. Ezt tartottuk a közigazgatás első és spontán tevékenységének és erről külön fogunk írni. A másik útja ennek a kapcsolatfelvételnek a baloldali és eddig illegálisan működő személyek részéről való fellépés volt. E személyek munkásmozgalmi múltjuk, kommunista felfogásuk kimutatásával már politikai síkon kívánták megnyerni a bevonulók bizalmát, egyben a községekben és a városon beiül megkezdeni a baloldali erők tömörítését, elsősorban a kommunista párt megszervezését. A pártszervezési munkára két megoldás jellemző. Az egyik megoldással Szekszárdon találkozunk, az itteni szervezet megalakításánál és azért jellemző, mert a párttagság személyi összetétele, osztályhelyzete rendkívül érdekes volt. A másik és a megye legtöbb községében azonos körülmények között lezajló szervezkedés minden formaiságot nélkülözött, A szórványosan, elsősorban a tamási járásban és az ipari jellegű községekben működő illegális kommunisták és a velük szimpatizáló baloldali gondolkozásúak minden további nélkül a felszabadulás első napjaiban, sőt első óráiban kimondták a helyi pártszervezet megalakítását. Kezükbe vették a kezdeményezés, intézkedés jogát. Azért, mert kommunisták voltak és mind a felszabadító harcok további sikerét, mind pedig a demokratikus élet alapjainak lerakását, a községek mindennapi életének elindítását megszervezték, segítették. Mielőtt a legjellemzőbb pártalakulási tevékenységről beszámolnánk, előzetes magyarázatként szükséges megjegyezni a következőket: Már arra utaltunk, hogy a megyében illegálisan működő kommunista sejteket a Horthy-korszak esztendőkkel korábban felszámolta, a még szabadon levőket pedig 1944 áprilisában részben internálták, részben rendőri felügyelet alá helyezték és így lépéseiket ellenőrizték. A felszabadulást megelőzően olyan szervezett tevékenység nem volt, mely a korábban felszabadult területeken megalakult párt- és népi 11 Tanulmányok Tolna megye történetéből IV. L61