Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)
K. Balog János: Tolna megye felszabadítása • 5
vállalkozott közülük a szökésre. A félelem erősebbnek bizonyult, mint a szökési szándék. így az alapos előkészítés látszólag feleslegesnek bizonyult, de nem szabad elfelejteni, hogy valójában ez volt az első, a csoportot összekovácsoló akció. Ebben az akcióban — Senye Sándortól szerzett információk szerint — olyan présházakat készítettek elő a munkaszolgálatosok számára, amelyeknek gazdái — kettő kivételével — semmit sem tudtak a készülő akcióról. Ez volt az első csoportos illegális megmozdulásuk. A fasizmus üldözettjeinek nyújtott segítség témakörébe tartozik az is, ahogyan az őcsényi térségben lelőtt angol repülőgép pilótája 1944 őszén, meglehetősen kalandos körülmények között, ehhez a csoporthoz került. A katonai hatóságok elől elrejteni nem tudták őt, de annyit elértek, hogy nem kellett az SS-parancsnokságnak kiadniok, hanem a magyar hatóságoknak. Ezzel, ha csak időlegesen is, mentesítették a pilótát a német fogságtól. 29 A csoport néhány külföldi állam budapesti követségén keresztül több szekszárdi személy részére, akiket a dombóvári gettóba hurcoltak el, menlevelet szereztek, s így megmentették őket a nácik karmaiból. Tájékoztatás a tevékenységi körükhöz tartozó személyek részére a front viszony okról, a politikai helyzetről A csoport fontos feladatának tekintette az agitációs tevékenységet. Honnan szerezték az információikat? A rendszeres információszerzés a szövetséges hatalmak magyar és német nyelvű rádióadásaiból történt. Főleg az angol rádiót hallgatták gyakran — ez a csoport tagjai többségének angolszász orientációjával magyarázható —, de amint közeledett a front, és lett egyre nyilvánvalóbbá, hogy nem az angolszászok, hanem a szovjet hadsereg szabadítja fel hazánkat a fasizmus igája alól, egyre inkább a Szovjetunióból érkező adások hallgatására került sor. Néhány alkalommal sikerült a csendőrségtől is híreket szerezniök. Az így szerzett információkon kívül igen jelentős volt az, amit Pók Imrétől, a gemenci erdő és környékére kirendelt katonai egység parancsnokhelyettesétől szerezhettek. A frontra, valamint a nemzetközi életre vonatkozó — és jobbára rádió útján szerzett — értesüléseket, híreket a tevékenységi körükben terjesztették: kisebb csoportok, asztaltársaságok körében ismertették a legfrissebb híreket. Ez az antihitlerista csoport nem rendelkezett illegális sajtóval — ennek megszerzésére nem is törekedett —, röpcédulái sem voltak, ezért agitációjának fő eszköze az élőszó, a suttogó propaganda volt. Az agitációs tevékenység másik nagy területe, mint azt az előzőkben már láttuk, a munkaszolgálatosok és a lengyelek körében volt. Ez nagyobb kockázatot jelentett, mint az asztaltársaságok körében folytatott beszélgetés. A visszaemlékezések szerint általában kétnaponként juttatták el híreiket a munkaszolgálatosokhoz és a lengyelekhez.' 1 " Felderítés, különösen az őcsényi repülőtérről szerzett adatok továbbítása a szövetséges hatalmak részére Az antihitlerista csoport legkockázatosabb vállalkozása 1944 augusztusában—szeptemberében a németek fontos támaszpontjául szolgáló őcsényi repülőtér felderítése és az adatok továbbítása volt. 11
