Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

K. Balog János: Tolna megye felszabadítása • 5

A „Hűséggel a Hazához!" mozgalom első csoportjai 1942-ben alakultak meg Tolna megye területén.

17 Az államgépezet szervei nyíltan nem akadályozták tevékenységét. Legálisak voltak rendezvényei, sőt a részt vevő személyek igazolványt is kaptak arról, hogy a mozgalom igazolt tagjai. A mozgalmat hét tagból álló csoport — vezetőség — irányította. A mozgalom hamar népszerű lett, rendezvényei igen látogatottak voltak. De népszerűsége távolról sem érte el azt a mértéket, mint amilyenről Fehér István említést tesz. Ezt írja: „A mozgalom gyorsan terjedt, a hazai németek volksbundon kívül álló csoportja szinte napok alatt tagja lett a szervezetnek, védelmet keresve a volksbund ellen. Amikor látták, hogy a mozgalomnak milyen óriási átütő ereje van, elhatározták, hogy kiterjesztik az egész hazai németségre."™ Fehér Istvánnak ez a megállapítása nem állja ki a tények próbáját. A mozgalom vezetőitől szerzett visszaemlékezések ilyen optimista képet nem festenek.

19 Igaz, a „Hűséggel a Hazához!" mozgalom valóban népszerű volt, de olyan tömeges méreteket nem öltött, mint erről a fentebb hivatkozott tanulmány említést tesz, ti. hogy „a hazai németek volksbundon kívül álló csoportja szinte napok alatt tagja lett a szervezetnek ..." Arról nem is szólva, hogy Fehér István figyelmen kívül hagyja a német ajkú lakosság el nem hanyagolható százalékának politikai passzivitást tanúsító rétegeit. A mozgalom — céljához híven — a nagynémet gondolat reakciós jellegét is feltárta a lakosság előtt. Erre így emlékszik vissza Tűrje István, a mozgalom egyik vezetője. „Mindnyájan (a mozgalom vezetői) a saját költségünkön jártuk a falvakat, különösen késő őszi és téli hétvégi napokon, amikor a falusi lakosság nem volt nagyon elfoglalva. Az egyes községekben kultúrestéket rendeztünk, amelyeken főleg magyarnyelvű, de emellett német beszédek, versek és dalok hangzottak el. A műsor kivétel nélkül mindig a magyar Himnusszal kezdődött. Majdnem minden alkalommal mondott beszédet dr. Perczel Béla, Gömbös Miklós és dr. Tűrje István (akkor még Lehman). Gyakran szerepelt még Pór József nagyon szellemes, a hitlerizmust kigúnyoló és a helyi vezetőket pellengérre állító verseivel, Thomka Gusztáv meggyőző erejű lelkes beszédeivel. Hivatalos vezetői a mozgalomnak, akik az igazolványokat is aláírtuk: Perczel, Gömbös és Tűrje voltunk. Hárman majdnem minden alkalommal szerepeltünk. Beszédeinkben főleg a fajelmélet túlnyomóan téves megállapításait cáfoltuk .. . Bár a háború kezdetekor már mindannyiunknak az volt a meggyőződésünk, hogy Hitler győzelme esetén Magyarország előbb-utóbb a Németországot környező többi kis állam sorsára jut, mégis minden HM-i (Hűséggel a Hazához" mozgalmi) vezetőt és az egyszerű embereket is lesújtotta 1944. március 19-i német megszállás. Mozgalmunkat ezentúl óvatosabban, de mégis folytattuk. Katonaköteles tagjainkat az SS elől a honvédséghez irányítottuk, mert tudtuk, hogy ezeket már nem lesz lehetséges a harctérre küldeni egy már régen elvesztett német cél érdekében."

20 A „Hűséggel a Hazához!" mozgalomnak is része volt abban, hogy Alsónánáról és Felsőnánáról, valamint más községekből az SS-be kényszerrel besorozottak közül többen megszöktek. Hőgyészen 1944 júliusában tartották a kényszersorozásokat. Az egyik hűségmozgalmista a sorozás előtt felkereste a sorozandókat és rábírta őket, hogy szökjenek ki a határba, ha jön értük a K)