Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)
Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55
Dr. Pn§k᧠Attila! Történelmi fordulat Tolna Miegyében 1944»-1945~ben E köteten belül ennek a tanulmánynak az a célja, hogy Tolna megye felszabadulásának történetét feltárja. A rendelkezésre álló iratanyag, a valamennyi területi levéltárra kiterjedt anyaggyűjtés a fasizmusból felszabadult megye első hónapjaira nagyon hű és sok tanulságot tartalmazó képet adott. Munkánk során a helytörténetírás valamennyi problémája felvetődött s ezt feldolgozásunknál tekintetbe kellett venni. Célunk volt a megye fasiszta járom alóli felszabadulását, a népi demokratikus fejlődés kezdetét feltárni. Első problémánk a feltárás, illetve feldolgozás kezdő időpontjának meghatározása volt. Tekintetbe vettük ennél a megye speciális népességi adatait, azt hogy lakosságának jelentős része német anyanyelvű és német nemzetiségű volt. Ez jelentősen befolyásolta a felszabadulás utáni időszakot is és ezért döntöttünk úgy, hogy tanulmányunk kezdő időpontja 1944. március 19-e, Magyarország német lerohanásának időpontja. így fel tudtuk tárni azokat a speciális rugókat, amelyek a felszabadulás bekövetkezte után a népi demokratikus fejlődést az általános, országos viszonyoktól eltérően is befolyásolták. Mérlegelnünk kellett az országos és a helytörténetírás arányának helyes alkalmazását. Helytörténeti tevékenységünkben azt az elvet valljuk, hogy egységes történelme egy államnak van, mivel az uralkodó osztály akaratát a törvényeken és egyéb jogi eszközökön keresztül erőszakszervezetei igénybevételével érvényesíti. A helytörténetírás szerepét ebből kifolyólag abban látjuk, hogy ennek a központi akaratnak érvényesülése helyi viszonylatban milyen sajátos vonatkozásokat mutat. Az adott időszak e tekintetben bizonyos vonatkozásban fokozottabban előtérbe hozta az országos események ismertetésének szükségességét, hogy a helyi sajátost megfelelően ki lehessen mutatni. A német megszállás körülményei, a szegedi Magyar Nemzeti Függetlenségi Front szervezése, a debreceni Nemzetgyűlés és Ideiglenes Nemzeti Kormány tevékenysége viszonylag kevéssé ismert. Ezeknek az országos eseményeknek részletes tárgyalását azért tartottuk szükségesnek — jóllehet publikációkra hivatkozunk —, mert tanulmányunk nemcsak a tudományos feltárást, hanem a megyei népművelést is szolgálni kívánja. A hivatkozott publikációk viszont nehezen hozzáférhetőek, kis példányszámban jelentek meg és a legújabban közreadott dokumentumkötetek általában még a történelmet különösebben kedvelők kezébe sem kerülhettek. Különös figyelmet fordítottunk arra, hogy a német megszállás körülményeit elsősorban eredeti dokumentumok alapján megismertessük olvasóinkkal. Témakörünkhöz ugyanis véleményünk szerint feltétlenül hozzátartozott a HorthyMagyarország vezetőinek felelősségét kimutatni az ország kiszolgáltatásában. Másképp nem tudtunk volna magyarázatot adni arra a reakcióra, amelyet füg55
