Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)
42. Matthias Bel: Comitatus Tolnensis, Í738. p. 2. (Membrum Phisicum c. rész főleg). OSzK. Fol. Lat. 3381. 43. Glaser Lajos: A Dunántúl középkori úthálózata II. Szdk 1929. 257—285. 1. 44. Lásd uo. 152. és 153. 1. közötti térképet. 45. uo. 160—161. 1. közötti térkép. A továbbiakban a leírásoknál a térképen szereplő útszámozást zárójelben közöljük. Vonatkozó adatokat lásd uo. 261—267. 1. 46. Bendefy—Nagy 101. 1. szerint az 1760-as években, teh? + a szabályozások e'^tt, a Sárvíz Simontornyától a Dunáig volt hajózható. 47. ZsO II/l. 1—2. 1. 1400. jan. 5-i oklevél. 48 Kniezsa 399. 1. 49. uo. 431. 1. 50. uo. 456. 1. 51. Fehér—Ery—Kralovánszky. Wosámsky a Sárvíz és a Duna mentéről közei egy tucaft helyiről ismert honfoglalás kori leletéket. (Wosiinsky II. 1036. sk.) 52. A Wosinskynál említetteken kívül Bölcske, Duniaiszentgyörgy, Dunaföldvár, Tolna. (Fehér—Ery—Kralovánszky 101. 260. 252. ill. 1152. sz. 25. 33. 81. 1.) Az eddigi adatok kritikai összeállítását és antropológiai elemzését lásd Pálóczi Horváth András kéziratos munkájában. 53. uo. (Fehér—Ery—Kralovánszky) 789. sz. (öcsény), 54. 1. és 214. sz. (Decs), 25. 1. 54. 989—997. sz. Szekszárd, uo. 72—73. 1. Mözs, Szárazdomb, X. sz. köznépi temető, lásd Rég. kut. 1963. 53. 1. Fácánkert, 310. sz. lelőhely uo. 33. L Harc, 378. sz. lelőhely uo. 39. 1. Tengelic, 1095—1096. sz. lelőhely, uo. 77. 1. Kajdacs, 521—522. sz. lelőhely. Nagydorog, 699. sz. lelőhely, uo. 55. 1. Sárszentlőrinc—Uzd, 878—879. sz. lelőhely uo. 65. 1. Sárszentlőrinc—Rácegres, Wosinsky II. 1038. 1. 55. Jerney János' Keleti utazás a' magyarok' őshelyeinek kinyomozása végett 1844 és 1845. I. köt. Pesten, MDCCCLI. — Tolna megyére vonatkozó részek 236. sk. 1. 56. Fontosabb, Tolna megyei területekre is kitérő művek: Hunfalvy Pál: Magyarország ethnographiája Bp. 1876. 353. sk. 1. (Az első besenyő csoportok szerinte a XI. században jöttek be). Károly János: Fejér vármegye története I. köt. Székesfejérvár, 1896. 169. sk 1. Kniezsa 437—438. 1. Györffy, Tolnára vonatkozó részek 397. sk. 1. 57. Györrfy 58. uo. 491—492. 1. Addigi eredmények összefoglalására lásd Katona Imre: Sárköz Bp. 1962. 13—14. 1. 59. A besenyőkre vonatkozó oklevelek, néhány kivételtől eltekintve XIII— XIV. századiak. A forrásokat jellegük szerint Győrffy 432—433. oldalon lásd. 60. Györffy 397. sk. 1. 61. Lásd erre újabban Pétre Diaconu: Les Petchenégues du Bas-Danube áu X e siécle Dacia XI. 1967. 259. sk. 62. Kniezsa 438. 1. 63. A helynevek elsősorban a környék népének nyelvére jellemzők (attól származnak), ezért a helyneveknek csak akkor lehet komoly településtörténeti forrásértékük, ha a településnevek mellett ugyanazon nyelvből származó víz-, stb. nevek csoportosan fordulnak elő. Elszigetelt, magános nevek forrásértéke csekély, (lásd Kniezsa 433. 1.) 64. A helynévadás fő jellegzetességeire lásd Lőrincze Lajos: Földrajzi neveink élete Magyar Nyelvjárások XIII. Debrecen, 1967. 3—4. 1. 65. Esetleg Borjád is (??). A középkori földrajzi nevek állatnévi eredetéről: Papp Zsuzsanna: Állatnevek középkori földrajzi neveinkben MNy 1969. 307—311. L 6 Tanulmányok Tolna megye történetéből 81
