Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

Csoportosítása nem meggyőző. A Sárvíz mente nevei között előforduló több állati eredetűnek látszó névre Méri István hívta föl figyelmünket. 66. Lásd erre részletesebben Szentpétery Imre: Magyar oklevéltan Bp. 1930. 1. sk. 1. 67. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. köt. A—C. Bp. 1966. Az egyes területekre vonatkozó forrásanyag nagyságában mutatkozó eltéréseket pontosan arányíthatóvá teszi. 68. Györffy György: A székely társadalom Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században Sz: Székely György Bp. 1953. 105. 1. 69. A Tolna megyére vonatkozó kiadatlan oklevelek aránylag nagy számára ifj. Szakály Ferenc hívta föl figyelmünket. 70. A besenyő települések elkülönített vizsgálata szükségessé tenné a Fejér megyei besenyőlakta részek feldolgozását is, mivel az ottani nagy tömbnek a tolnai rész csak kisebb nyúlványa. 71. Tolna megye településtörténetére vonatkozó legfontosabb adattár: Csánki. 72. A királyi oklevéladásra lásd Krit. jegyz. I—II. A szekszárdi konventre: Szakoly: Szekszárd és Fraknói. 73. Pesty Frigyes: A magyarországi várispánságok története különösen a XIII. században Bp. 1882. 503—504. 1. 74. Ortvay 217. 1. 75. uo. 252. 1. 76. Karácsonyi III/l. 227. 1. 77. Lényegében ugyanezt állítja Glaser Lajos: Kelet-Dunántúl a honfoglalás és a vezérek korában Bp. 1937. kny. 18. 1. 78. Karácsonyi III/l. 61. 1. 79. uo. 63. 1. (A györgyi Bodó család történetének megírásán ifj. Szakály Ferenc dolgozik.) 80. Csánki 403. I. 81. Karácsonyi III/l. 144. 1. 82. uo. I. 244. 1. 83. uo. I. 245. 1. 84. Anj. Okm. IV. 296. 1. 85. Az oklevél közölve CD II. 120. Pálóczi László 1443. (Helyesen — Kubinyi András szerint — 1453.) évi átiratában maradt fenn — Dl. 14. (OL). Hamisságára lásd Krit. jegyz. 25. 1. Karácsonyi I. 244—245. 1. Fejérpataki László: A királyi kancellária az Árpádok korában Bp. 1885. 24. 1. 5. jegyz. és 90. 1. 9. jegyz. stb. 86. Kubinyi András kéziratban lévő kritikai oklevélkiadását a szerző engedelmével áttanulmányozhattam és felhasználhattam. 87. Karácsonyi I. 426. 1. Egy XVII. század végi térképen a falu és a vár különkülön szigeten látható. (Térképet közölte Bendefy—Nagy 93. 1. 1116. á.) 88. Karácsonyi I. 127—130. 1. 89. Csánki 414. 1. Rupp III. 255. 1. és uő I. 376—377. 1. Hasonló nézeten van Fuxhoffer—Czinár II. 200. 1. Gerecze Péter: A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma Bp. 1906. 889. h. szerint Aparon áll az egykori prépostság maradványa, a plébániatemplom faragott kőszentélye. Genthon a szentélyt XV. században épültnek tartja. (14. 1.) 90. Karácsonyi I. 129. 1. 91. Anonymus 47. fejezet. 92. uo. ih. 93. Holub: Ete 3. 1. Belitzky János: A Nyugat-dunántúli és felvidéki besenyő telepek Domanovszky Sándor Emlékkönyv Bp. 1937. 72. 1. 82