Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

9.4. Szabó 121. sk. í. 95. Szabó szerint (uo. 122. 1.) a falvak szétszórtsága az ivóvíznyerés lehetőségeitől függött. A középkori falukutatásban alapvetőek Méri István művei (A magyar nép régészeti emlékeinek kutatása (X—

XVI. század) Bp. 1948. továbbá Árpádkori népi építkezésünk feltárt emlékei Orosháza határában Bp. 1964. stb.) 96. Szabó 160. 1. 97. Szekszárd településtörténetére részletesebben nem térünk ki. A város történetének legutóbbi, igen vázlatos összefoglalása: Vendel. 98. Palánk, kertészet leletanyaga BÁM Ltsz. 60.64.1. és 66.291.1.—6. (MGy gy.) Palánk, Sió és a vasúti töltés szögében leletmentő ásatás volt, lásd. Rég. kut. 1959. 70. 1. stb. Tolna megye 1818. évi — idézett — térképén Palánktól É-ra látható praedium Itse, mely talán egy középkori falu helyét őrzi. Mözs határában a Fehérvize dűlő esetében is erre gyanakodhatunk, annál is inkább, mert területéről Árpád-kori leletek kerültek be a szekszárdi múzeumba. (BÁM Ltsz. 66.329.1. stb.) 99. Palánk, Szentmiklósi dűlő BÁM Ltsz. 65.34.1. és 65.34.4. (Cserépüst, — más néven cserépbogrács), stb. 100. Csánki 413. I. Első adata 1292 körül. A -d kicsinyítőképzős alak Árpád-kori keletkezésre vall. (lásd Virágh 7. 1.) 101. Sörös: Apátságok 63. 1. és Fraknói 38. 1. A pápai tized jegyzékek is említik, lásd Ortvay 253. 1. 102. Sióagárd, tsz-major, kertészet — leletmentés. Rég. kut. 1968. 75. 1. 103. BÁM Ltsz. 66.273.1—8. stb. 104. Wosinsky I. 478. 1. Mozis un. Káposztáskert része. 105. Széli Márta: XI. századi temetők Szentes környékén Fólia Archaeologica 1941. 231—265. 1. 106. BÁM Ltsz. 66.3.1. Sióagárd, Janya puszta pápai tized jegyzékben említve, lásd Ortvay 253. 1. 107. BÁM Ltsz. 67.356.1. Rosner Gyula gyűjtése. Történeti adatok Janyavárról: Csánki 403. és 432. 1. 108. Bár Szedres határában csak késő középkori anyagot találtunk, de valószínű, hogy már az Árpád-korban is lakott volt a terület. 109. Csánki 432. 1. 110. uo. 441. 1. 111. Lásd még erre Csánki 418. 1. 112. uo. ih. ül. uo. 421. 1. 113. Csánki 429. 1. 114. Az azonosítást jelenlegi adataink alapján nem tudtuk elvégezni. 115. Csánki 454. 1. 116. Kölesd már a pápai tized jegyzékekben is szerepelt (Ortvay 256. 1.) A falut 1344ben villa Kulesd néven említették (Csánki 434. 1.) Kammerer már 1244-ből, továbbá 1292-ből és 1297-ből is ismert róla adatot. (Kammerer „Kö" csomó) 117. Csánki 417. 429. 455. 457. 438. és 433. 1. Birtokfelsorolásoknál az oklevelek iuxta fluvium Saar megjelöléssel foglalták össze ezeket, ami nem ad közelebbi támpontot egymás melletti elhelyezkedésükre. 118. Lásd 117. jegyz. Továbbá Györffy 416. 1. 119. Csánki 456. 1. Borjád és Uzd területén is kerültek elő településnyomok. 120. Karácsonyi I. 245. 1. 121. ÁUO VII. 413. I. 6* 83