Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

s e harcosok „soha senki másnak ne szolgálhassanak az országban" .'

3 Mikor a nyitrai püspök egy nemest fiaival együtt nemes jobbágyai közé felvesz, kiköti, hogy az egyház szolgálatától és az övétől semmiképp sem vonhatják el magukat.

14 Valóban ismételten találkozunk olyan utalásokkal, hogy a prediális az egyháznak „in perpetuum semper et ubique more aliorum nobilium iobagionum... servire teneatur".

15 Mindezekből nyilvánvaló, hogy a prediális nemesi jogállapot nem volt szerződéses viszony, nem is bérleti viszony. Az egyházak harcosai egész életüKre, sőt utódaik életére szóló conditio hatálya alatt állottak s ettől csak egész kivételesen kaphattak felmentést. Az egyházi nemesség jogállapota számos hűbéri vonást tartalmaz. Hiányzik ugyan a hűbérszerződésnek eredeti személyes, életfogytig tartó jellege s a prediális birtok örökösének sem kell megújítania jogelődje hűségigéretét, éppúgy, mint Magyarországon a világi birtokosnál sem, holott viszonyuk az uralkodóhoz kétségkívül hűbéri viszony volt. A prediális adománylevél is hűbéri kötelezettségeket (hűség, fegyveres szolgálat) tartalmaz, s ezek nemcsak az adományost, hanem annak örököseit is kötelezik,

115 A prediálisok jogai A szekszárdi prediális nemesekre vonatkozó adományleveleket nem ismerjük. Mivel azonban a prediálisok országos jogállása eléggé feltárt, nem lesz nehéz a szekszárdi prediálisok Mohács előtti helyzetére következtetnünk. A prediális nemes jogait és kötelezettségeit általában az adománylevél, a törvények, az országos és helyi szokásjog, a helyi statútumok és a prediális székek bírói gyakorlata alapján foglalhatjuk össze. A prediális az adománylevél folytán nemessé válik, a prediális nemesség azonban — mint már említettük — az országos nemesi szabadságoknál alsóbbrendű s csak korlátozottan érvényesül.

17 Az országos nemesi személyes szabadságot a kialakult szokásjog alapján a XVI. század elején Werbőczi István Tripartituma az I. könyv 9. fejezetében, a híres primae nonusban az alábbiakban foglalta össze. A nemes 1. míg nincs bíróság által elmarasztalva le nem tartóztatható, kivéve súlyos bűncselekményeknél a tettenérés esetét. 2. A nemesek közvetlenül a király hatalma alatt állnak, sőt a király sem háboríthatja őket a törvény rendes útján kívül. 3. Az adók, vámok és harmincadok fizetése alól mentesek és csak katonai szolgálatra vannak kötelezve. 4. Végül, ha a király az Aranybullában foglalt nemesi szabadság ellen bármit tenne, a királynak hűtlenság vétke nélkül ellenállhatnak és ellentmondhatnak.

18 Ha az una eademque libertás Werbőczi-féle tételét az országos nemességgel nem rendelkező egyházi nemességre vetítjük, a következő eltéréseket találjuk. ad 1. Bíróságuk a prediális szék bírósága, ez előtt megilleti a szabadlábon védekezés. 7