Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

Csorba Csaba: A Sárvíz mente településtörténete a X—

XVII. században Tanulmányunkban Tolna megye keleti részét, elsősorban a Sárvíz völgyének Simontornya és Szekszárd közé eső szakaszát — tehát egy földrajzilag zárt — területet vizsgálunk. A vidékre vonatkozó írásos források összegyűjtése mellett a fent jelzett végpontok között régészeti terepbejárást végeztünk a Sárvíz völgyében 1969 tavaszán és őszén, összesen három heti időtartammal.

1 A rendelkezésünkre álló idő korántsem volt arra elegendő, hogy a táj egészét egyforma részletességgel megismerjük. Tagadhatatlan, hogy maradtak még területünkön régészetileg fehér foltok. Eredeti célunktól eltérően tanulmányunk nemcsak a szorosan vett Sárvíz-völgy területét tárgyalja. A kutatás földrajzi értelemben vett kiterjesztését elsősorban nem a tárgyi emlékanyag — a környező területekkel való összehasonlítás — indokolta. Sokkal inkább történeti meggondolások játszottak ebben szerepet. Ugyanis — bár a földrajzi tényezők települési ül. a gazdálkodásra kiható szerepét erősen meghatározónak tartjuk a középkorban —, mégsem ragaszkodhatunk területünk határainak megválasztásakor mereven ehhez az egy szemponthoz. Tudniillik például birtoklástörténetileg a Sárvíz-völgy egyáltalán nem tekinthető zárt egységnek. A nemzetségek ill. családok szétszórtan, közelebb-távolabb fekvő jószágainak összességéből nem szakíthattuk ki mereven területünket. Hiszen egy-egy falu népének urától jelentős mértékben függött a település életének milyensége. Az egyes múltunkat vizsgáló tudományágak szempontjainak összehangolásával arra törekedtünk, hogy amennyire lehetséges, ne adattárszerűen, hanem folyamatos fejlődésében rajzoljuk meg a települési kép változásait a X. századtól a XVII. század végéig. A honfoglalás időszakát és az Árpád-kor első két századának viszonyait jórészt régészeti anyag alapján közelíthettük meg. A történeti források jelentősen csak a XIII. században kezdtek szaporodni — mint az ország más területein is. A XVI—

XVII. század tekintetében viszont a régészeti anyag veszít fontosságából. A terület középkori földrajzi képének rekonslriikciój a Egy táj településtörténetének megírásához elengedhetetlen annak földrajzi megismerése. Különösen fontos ez a Sárvíz mente esetében, mert a terület mai képe jelentős mértékben eltér a középkoritól. Az alábbiakban megkíséreljük megrajzolni a régi térképek és leírások alapján a táj egykori képét. { Tanulmányok Tolna megye történetéből 49