Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

töltöm a nyarat. így jubilálok is. Kedves, hogy éppen most rendezik meg az irodalmi estet. Nem ismerem az esztergomi közönséget, ide pihenni vagy dolgozni jövök, tehát elzárkózom a világtól. Kíváncsi vagyok, hogy milyen a közönség. Nem tudom, hogy vamiak-e olvasóim, és azt sem tudom, hogy mit olvastak tőlem. Az irodalmi esten elmondom egyik esztergomi versemet. Tavaly új kötetem jelent meg „Versenyt az esztendőkkel" címen. Ez i kötet tulajdonképpen verses napló, esztergomi napokat írok meg benne."

u Babits meghívása nem csupán egy irodalmi esten való részvételt jelentett, hanem —• mint a meghívóból kitűnik — a költő ünneplését. „Esztergom sz. kir. megyei város az Esztergomi Hét alatt 1934. aug. 17-én, pénteken este 8 órakor a Fürdő szálloda színháztermében irodalmi est keretében ünnepli annyi szép esztergomi költemény kiváló költőjét, Babits Mihályt."

0 Az ünnepségről a Tolnamegyei Űjság is megemlékezett, azzal, hogy „Szekszárd kiváló szülöttét a díszes közönség lelkesen ünnepelte".''

3 Egy év múlva Esztergomban újabb irodalmi esten szerepelt, ez azonban a szekszárdiak figyelmét elkerülte. Arról viszont tudtak, hogy Babits, akit erdélyi körútra hívtak meg, a román hatóságoktól nem kapott beutazási engedélyt. Az eset joggal keltett feltűnést, amit a szekszárdi újság sietett nacionalista izgatásra felhasználni, midőn ilyen címmel közölte a hírt: Dr. Babits Mihálytól félnek az oláhok. „Az erdélyi magyar írók — írja a lap'

4 — felkérték Babits Mihály költőt, Szekszárd kiváló szülöttét, hogy felolvasó és irodalmi körutat rendezzen Erdélyben. Babits a legnagyobb készséggel hajlandónak is nyüatko~zbtt a kérés. teljesítésére és az erdélyi magyarság meg is tette az előkészületeket Dante európai hírű fordítójának méltó fogadtatására. Sajnos a kőrútból nem lett semmi, mert a román hatóságok minden indokolás nélkül megtagadták a beutazási engedélyt a költőtől." Alig egy hónap múlva a rádióban szerepelt Babits, amit fénykép is megörökített, s a szekszárdi lap azzal a tökéletesen értetlen megjegyzéssel közli a hírt, hogy „az irodalmi érdekességű (!) eseménynek bizonyára sok hallgatója lesz Szekszárdon is".

u A legközelebbi Babits-hírt csak két év múlva, 1937-ben közölte a Tolnamegyei Űjság. Néhány sor csupán, gyanútlanul meghúzódva a személyi hírek között, de voltaképpen mottójául kívánkozik egy későbbi visszaemlékezésnek, amelyben Illyés Gyula idézte fel e napok hiteles történetét. Az újsághír így hangzik: „Dr. Babits Mihály, a kiváló költő édesanyja meglátogatására családjával együtt Szekszárdra érkezett. Vele együtt jött Illyés Gyula, a szintén tolnamegyei származású, országos hírű fiatal költő is."

iR Babitsék mindössze néhány napig időztek Szekszárdon, s Illyés érzékletes leírása nemcsak e néhány nap történetét mondja el, hanem felidézi azt a légkört is, ami a Székszárdon tartózkodó Babitsot fogadta. „Három, négy napra terveztük a látogatást, — írja Illyés Gyula. — Gyorsan mondom el, olyan, mintha egy torz anekdotagyűjteményt éltünk volna át, a leghagyományosabb, legsivárabb fordulókkal és csattanókkal. Sötéttel kerestük öccse új lakását, ember már csak a trafikokban volt. Egymás után háromba is benyitottam. »Babits? Babits? Sohasem hallottam ezt a nevet.« Vacsorakor elmondtam kalandunkat Istvánnak. »Nem csodálkozom, hogy nem ismerik a nevünket: nem dohányzom.« Másnap az utcán ötösben sétáltunk, feltűnt egy nagynéni: most ő vette át a gyűjtemény palavesszőcsikordulású szövegét, olyan szószerinti pontossággal, hogy igazi olvasmánynak hinném, ha azóta nem idéztük volna fel újra és újra. »Hogy te milyen gyönyörűen írsz, édes Pistám, milyen 3H