Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

ségi bírói állásban Pámer József, a másodbírói állásban Bimüller Mihály meghagyatnak.""

3 A 6 esküdti állásra 16 személyből, a pénztárnoki és közgyámi állásra 2—2 személyből választanak. Meg kell jegyezni, hogy az elnöknek megválasztott Pagács Márton: okleveles jegyző. Két nap múlva, március 31-én újból összeül a munkástanács. Egyetlen tárgysorozati pont, hogy az engedélyezett nagyközségi jegyzői állásra történt pályázatra, a határidő leteltével a három jelentkező valamelyikét megválasszák. A gyűlést vezető elnök a négy bizalmi férfi közreműködésével lefolytatja a választást és közfelkiáltással Pagács Mártont nagyközségi jegyzővé megválasztják.

94 1919. december hó 27-i képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvéből megtudjuk, hogy Pagács Mártonnak a Tanácsköztársaság megdöntése után menekülnie kellett.

95 Megválasztása után — ha nem állunk névcserével szemben — a korábbi, s a tanács bizalmát is kiérdemelt bíró, Pámer József a tanács elnöke.

90 Nagyszékely község képviselőtestülete már március hó 8-i ülésén felvette a „néptanács" elnevezést, azonban minden tartalmi változás nélkül.

97 A március 29-i ülésen is csak az orvoslakás céljára történő házvásárlásról tárgyalnak.

98 Hasonlóképpen folyamatos ügyekről tanácskozik a képviselőtestület Nagykónyiban és Pariban is a Tanácsköztársaság első napjaiban.

99 Tamásiban 1919. március 29-én szovjet tanács üléséről maradt vissza jegyzőkönyv. A tanács megalakulásának módjáról és idejéről nem történik említés, Szálai Ignác, a nemrég megválasztott új bíró szerepel elnökként. A hatalom és igazgatás gyakorlatának formái nem alakultaik ki. Szó van a folyamaltos ügyeket intéző 3 tagú direktórium megválasztásáról, hogy a tanácstagoknak ne kelljen túl sok időt tölteni a közügyek intézésével. A választás megtörténtéről azonban nem tett említést a jegyzőkönyv. Feljegyzik viszont, hogy a főszolgabírói hivatal vezetését Adorján Mihály elvtárs vette át, valamint azt is, hogy Schwartzenberg Pál katonai népbiztosként teljesít szolgálatot.

100 Bonyhádon április elsején tartja a „munkás-, paraszt- és katonatanács együttes ülését". Schramek Lajos elnököl, aki a február 1-én megválasztott új elöljárósági tagok közül való. A paraszttanács elnökeként szerepel Fáik Ádám. aki ugyanekkor lett községi bíró. A gyűlés a bizottságokat a tanács tagjaiból választja meg.

101 A rendelkezésünkre álló anyag tanúsága szerint egyedül Dunaföldváron történt meg a hatalom átvétele március 21-én. Az általános választáson megalakított munkás-, katona- és paraszttanács első ülésén április hó 9-én Kelemen Izsó, a direktórium elnöke beszámol a tanácsnak a március 21-e és a gyűlés napja, április 9-e között tett intézkedésekről. „Magyarországnak Tanácsköztársasággá történt átalakulásával Dunaföldvár községet 1.1 Kelemen Izsó elnök, 2.1 Fábián István, 3.1 Scheiermann János, 4.1 Csillag József, 5.lMóricz János, 6.1 Nóvák Gyula, 7.1 Abelovszky József tagokból álló direktórium vette át. Ez a direktórium 1919. április l-ig, a katona, munkás és földművestanács megválasztásáig vezette a községet. Működésükről szóló jelentés egyhangúlag hozott határozattal helyeslőleg tudomásul vétetett."

i02 Ugyancsak egyhangúlag tudomásul vette a tanács, hogy ekkor Abelovszky József parancsnoksága alatt 70 tagú vörösőrséget szerveztek. Forradalmi törvényszéket állítottak fel, ez egy elnökből, két vádbiztosból (az egyik jogász, a másik telekkönyvezető) és öt tagból állt. A törvényszék elnöke később szintén Abelovszky József lett. A forradalmi törvényszékről szóló ismertetés után a 246