Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)
jegyzőkönyv megjegyzi, hogy a megalakulás az igazságügyi népbiztos kinevezése útján jött létre. 103 Szintén érdekes körülmények között zajlott le az 1919. március 24-i képviselőtestületi ülés. A községi elöljáróság korábban — a már ismertetett nyomásra — lemondott. Ekkor az új elöljáróság megválasztására gyűltek össze a tagok, a főszolgabíró képviseletében megjelent Czobor Imre törvényhatósági bizottsági tag elnökletével. „A helyi szocialista párt részéről történt egyedül jelölés" és így egyhangúlag megválasztották a párt által javasolt személyeket. 10 * Az elöljárósági jegyzőkönyv ismét segít egy helyi jellegzetességet megismerni. Április 1-én ülést tartott az elöljáróság, az az elöljáróság, melyet a Szocialista Párt javasolt. Az elöljáróság tagjai közül kilencen vannak jelen. Az öszszes jelenlevők száma 17 fő, a nyolc fő között van Kelemen Izsó, a direktórium elnöke, Scheiermann János képviselőtestületi és direktóriumi tag, aki nemrég megvádolta a lemondott bírót részrehajlással. A többiek viszont azokból tevődnek össze, akiket a katonatanácsból, illetve a nemzeti tanács balszárnyáról már ismertünk. „Kelemen Izsó, a helyi direktórium elnöke üdvözli az elvtársakat s kijelenti, hogy a vámgabonák beszolgáltatása ügyében egyedül intézkedni nem kívánt, ez okból hívta egybe az elöljárókat, úgy mint szocialista elvtársakat, miután munkás- és paraszttanács még nem alakult meg." mj Itt tehát azt láthatjuk, hogy Dunaföldváron a demokratizált elöljáróság mellett, sőt, mint a szóhasználatból láthatjuk, választás, vagy legalább is nyilvános választás nélkül megalakult egy direktórium. Mind a direktóriumban, mind az elöljáróságban helyet foglal Pabar Frigyes, Gurics János, Németh János (szomoládi). A terjedelmes jegyzőkönyvi anyag ismeretében, melynek értékét megsokszorozza az, hogy Dunaföldvárról megmaradt a korabeli elöljárósági jegyzőkönyv is, feltételezzük, hogy a Kelemen Izsó vezette direktórium tulajdonképpen mint pártszerv alakult meg és irányította a párt által javasolt elöljáróság munkáját. Mivel szükség volt rá, átvette az adminisztratív hibák miatt veszélyeztetett választás vezetését is. Tolna községben ez az átmeneti időszak megint másképpen alakult és azért hagytuk utoljára ennek felvázolását, mivel legtöbb közös elemet ez mutatja a megyei ötös tanács, kormányzótanács működésével. Ezzel a községgel kapcsolatban meg kell említenem, hogy már 1914-ben jelentős számú szociáldemokrata taggal rendelkezett. Ebben az évben itt tartották meg az SZDP megyei gyűlését, melyen többek között Appelshoffer Ádám is szerepelt. A tolnai képviselőtestületnek már 1918. novembere előtt is voltak munkás tagjai: Appelshoffer Ádám, Szohner Márton, Kvanduk Radó, Király József kőművesek és Inhóf József munkás. Potyondi György, aki később a paraszttanács elnöke, szintén képviselőtestületi tag volt. Az 1919. március 30-i jegyzőkönyv a népgyűlésen megválasztott forradalmi munkástanács, katonatanács és paraszttanács együttes ülésén készült. 38 személy van jelen, ezek között 2 nő. A katona- és paraszttanácsot 5—5 tag képviseli, míg a többiek a munkástanács tagjai. A gyűlést Appelshoffer Ádám vezeti, akiről fel lehet tételezni, hogy megyei kiküldött. Elsősorban „egyetemes tanács elnököt és jegyzőt" választanak, ez Király József, illetve Lengyel Ferenc tanító lesz. Utána mindhárom szekció választ elnököt, elnökhelyettest és jegyzőt. A munkástanács elnöke Király József, a katonáké Zech Konstantin, a parasztoké Potyondi György. A három elnökből alakult meg a „Háromtagú igazgatótanács direktórium , '. Érdekes tehát, hogy a közös gyűlések vezetésére elnököt és titkárt választottak, míg az ügyek intézésére igazgatótanács-direktó247
