Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

riurri, sem a szekszárdi tanács és direktórium tevékenységéről jegyzőkönyv, tehát a testületi tevékenységről szóló dokumentum nem maradt fenn. Az kétségtelen tény, hogy ezzel a lépéssel a munkásság ténylegesen megteremtette a kettős hatalom létét a polgári kormánnyal szemben megyei vonatkozásban. A szekszárdi hatalomátvétel jellegzetessége, hogy az ötös bizottság működését a még ekkor hivatalban levő polgári demokratikus, burzsoá kormány léte korlátozta. Tevékenysége mégis hatalmi tevékenység volt, hiszen a megmaradt hivatali kereteket ellenőrzése és irányítása alá vonta. Intézkedéseit ezeken keresztül adta ki, ugyanakkor a polgári intézkedések csak akkor érvényesülhettek, ha azok nem gátolták a fejlődést. Az ötös bizottságot felváltó hármas bizottság tevékenysége már a Tanácsköztársaság időszakára esik. Addig, míg az ötös bizottságnak kontrollt kellett gyakorolnia a polgári kormány rendelkezéseinek végrehajtása felett, a hármas tanács már a forradalmi kormányzótanács rendelkezéseinek megyei végrehajtásáért felelt. Március 14. és április 12. közötti időszakban még egy hatalmi szerv létezett a megyeszókhelyen: a kormányzótanács. Ügy véljük a tevékenységéről visszamaradt meglehetősen kevés iratanyag alapján, hogy a Soós Sándor vezetésével működő kormányzótanács a főispáni hatáskört látta el kollektív alapon. Legfelsőbb politikai fórumnak kell tartanunk a megyében, ezt bizonyítja, hogy Soós Sándor a Tanácsköztársaság kiemelkedő személye sem az ötös, sem a hármas bizottságnak nem volt tagja, hanem a kormányzótanács nevében tevékenykedett. A szekszárdi hatalomátvétel jelentőségét sok más azt követő esemény bizonyítja: Tengelicen március 15-én nagygyűlést tartottak, ezen a vörös zászlót nemzeti zászlóvá nyilvánították; Bonyhádon a Párizsi Kommün ünnepén, március 18-án a szekszárdi példához hasonlóan a munkásság átvette az államigazgatás ellenőrzését.

83 Ilyen helyi események után érkeztek meg a hírek a proletárforradalom budapesti győzelméről, a hatalom átvételéről. A tanácskormány kiáltványa rövid idő alatt ismertté vált a megyében. Ennek, valamint a megyei, járási és községi direktóriumok, munkás-, parasztos katonatanácsok tevékenységének eredményeként megkezdődött a kizárólagos hatalom átvétele. Ennek módjaira időrendben a következőket sikerült feltárni: Szó szerint idézem Szálka községben március hó 27-én „a munkástanács megalakítása tárgyában megtartott népgyűlés alkalmából" készült jegyzőkönyvet. „Körjegyző az egybegyűlt községi lakosság előtt ismertette az ország általános politikai viszonyait, hogy az ország sorsát a katonaság, munkásság, a földművesek szegényeinek nevében szovjet kormány irányítja, mely a diktatúrát gyakorolja. Ennek rendelete alapján a bonyhádi munkástanács direktóriuma elrendelte, hogy a községben a munkástanács és annak direktóriuma szintén megalakítandó, mely az eddigi képviselőtestület és elöljáróság helyett minden jogot gyakorol. Ismertette a bonyhádi munkástanácsnak azon rendeletét, hogy a 21 tagból megalakítandó községi munkástanács választásához szavazati joggal csakis a szocialista pártba belépett tagok bírnak. Ismertette a néppel a tanácskormánynak azon rendeletét, hogy minden embernek, munkásnak, tisztviselőnek a helyén kell maradni és az országnak ezen szorongatott helyzetében a haza javára dolgozni, mert különben a Szekszárdon felállított forradalmi törvényszék elé kerül, ahol fölötte statáriálisan lesz ítélve. E szerint kötelessége a jegyzőnek is eddigi munkájával a munkástanácsot támogatni, irányítani és velük együtt dolgozni. Ezek után felhívta a 16* 243