Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

körjegyző a jelenvolt 125 szocialista választót a munkástanács megválasztására, mire egyhangúlag megválasztották:... (Itt felsorolja a 21 nevet.) Ezek után a munkástanács a maga kebelében egyhangúlag megválasztotta, mint direktóriumot Folch Ádám, Ebért Ádám és Noé János szocialista elvtársakat. A körjegyző a munkástanácsot kötelességeire kioktatta és különösen lelkére kötötte a direktóriumnak az élelmiszerekkel való üzérkedésnek meggátlását és arra figyelmeztette őket, hogy a malmokat éjjel-nappal őrizni és ellenőrizni kell, hogy senki tanúsítvány nélkül ott ne őrlessen, ha ilyet találnak, nyomban foglalják le, hogy az őrlési tanúsítványokkal senki visszaélést ne követhessen el, hogy az elmúlt időre visszamenőleg senki ne őrlethessen és, hogy feleslegét mindenki szolgáltassa be. Tudtukra adatott, hogy övéké a felelősség mindenért, hogy részrehajló, hűtlen és hazafiatlan cselekedetükért forradalmi törvényszék elé kerülnek, amit a jegyzőkönyv aláírásából elismernek."^ A jegyzőkönyvet a három direktóriumi tag és a körjegyző írták alá. Majdnem megegyezik a bejegyzés a másik körközségben, Grábócon a munkástanács megalakulásáról felvett jegyzőkönyvvel.

85 Döbrököz községben 1919. március 27^én tartottak először munkástanácsülést. A tanács megalakításának mikéntjéről nem beszél a jegyzőkönyv. Elsősorban a megválasztott elnök, Csullag Ferenc bejelenti lemondását, mert „tekintettel szegénységére, családjára, nem teheti azt, hogy naponként a községházán üljön, neki, hogy családját fent tudja tartani, napszámba kell járnia ..." A tanács először tárgyalja a tanácstagok napidíját, majd amikor Csullag ezek után is fenntartja lemondását, Kovács Andrást választják elnöknek.

86 Megjegyzendő, hogy az áprilisban tartott tanácsi választások után már Kovács Andrást — a tanácsválasztás előtt is képviselőtestületi tag volt, majd a restaurált képviselőtestületben is helyet foglalt, — a tanácstagok névsorában nem találjuk meg. Mindez azt bizonyítja, hogy Döbröközön egyelőre a személyek kiválasztása meglehetősen bizonytalan alapókon történt. Kimondják, az elöljáróság felmentését, mivel szükségtelenné vált, egyben a tanács „felkéri Kumper Lajos titkárt, hogy az elöljárósággal ezen elhatározást megfelelő kíméletes és indokolt formában közölje."*

1 Jellemző még az április 1-i munkástanács-ülésen lefolyt vita, melynek középpontjában a jegyzői javadalmi föld utáni adózás állott. A főjegyző az erre vonatkozó törvényi rendelkezésre hivatkozik. Farkas Pál szerint a „törvény megszűnt". Kumper Lajos titkár szerint „helytelen Farkas felfogása, mert minden törvény fennáll, kivéve azokat, mélyéket a népköztársaság hatályon kívül helyezett". Kovács József V. véleménye szerint felsőbb hely volna megkérdezendő, így a belügyi népbiztossághoz fordulnak a kérdés eldöntésére.

88 A jegyzőkönyv tanúsága szerint fellelhető két szemben álló csoport, mélyek között bizonyos politikai feszültség figyelhető meg. A március 27-i munkástanács-ülésen Bognár József javasolja a mennél szélesebb agitációt a szociáldemokrata párt érdekében. Kumper Lajos titkár viszont az Országos Földmunkás és Kisgazda Szövetséget ajánlja, mely — szerinte — ugyanazt a célt szolgálja. Csullag Ferenc, a már ismert lemondott elnök szükségesnek tartja a földművelésügyi népbiztos megkérdezését. Határozatilag is kimondják, a népbiztos döntésétől függ, melyik cím alatt történjék a szervezkedés.

89 Miszla községben az április 3-án délután 6 órakor tartott népgyűlés már tevékenyebb politikai életről ad tanulságot: A községi vezetőség „tekintettel a kormányváltozásra és tekintettél arra, hogy a földmunkások és kisgazdák helyi 244