Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

tet tükröz. A nincstelenek földhöz juttatására vonatkozó utalás is ilyen követelésnek számít, ez falusi viszonylatban igen előremutató. November 4-én a bíró és a két jegyző a kitört forradalom miatt menekülni kénytelen.

6 Dunaföldváron a képviselőtestület november 2-i ülésén tárgyalja a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának csatlakozásra felhívó táviratát. Egyhangú határozattal kimondják, hogy másnapra, 3-ára népgyűlést hívnak öszsze, „és a községi lakosság egyetemleges határozata terjesztendő fel a nemzeti tanácshoz".

1 A kérdéses népgyűlést meg is tartották, azonban az nem folyt le simán. özv. Zaáry Istvánné november 15-én a nemzeti tanács panaszfelvevő irodájában bejelentette, hogy a Kossuth Lajos u. 331. szám alatti „lakása utcai ablakainak 12 db üvegtábláját 1918. november 3-án délután az utcai zavargások alkalmával ismeretlen tettesek betörték"? A nemzeti tanács megválasztása után azonnal tevékenykedni kezdett. Már másnap, november 4-én a községi elöljáróság leteszi az új szerv kezébe a hűségesküt. Az eskütételnél jelen van 11 községi elöljáró és valamennyi községi tisztviselő. Az eseményt az elöljárósági jegyzőkönyv így örökíti meg: „Községi első bíró hazafias lelkesedéssel jelentvén be a Magyar Népköztársaság (így!) megalakulását, a Népkormány által átvett kormányzást s az ezzel kapcsolatban Dunaföldváron is megalakult Nemzeti Tanács működését, mely utóbbi kezébe az összes községi tisztviselők és a községi bírák a hűségesküt letették".

9 Bejelentette továbbá a bíró az elöljáróságnak, hogy „a Nemzeti Tanács Niefergall Nándor községi főjegyzőt és Huber Ferenc községi jegyzőt hivatalából elmozdítottnak nyilvánította és Gazdag Dezsőt főjegyzővé, Vastag Ferencet jegyzővé nevezte ki".

!0 Az elöljárósági jegyzőkönyv a nemzeti tanács megalakulását követő napon még ezen felül megfogalmazza az új helyzetben a hatalmi viszonyok módosulását is: „Mint hogy a község működése a Nemzeti Tanács ellenőrzése alatt áll, a községi elöljáróság kötelességének fogja tartani, hogy a község személyi és vagyonbiztonsága, közélelmézés, minden a község lakosságát közvetlen érdeklő és fontos ügyeket a tanáccsal megtárgyalja, hogy a lakosság nyugalma meglegyen és a község minden nagyobb megrázkódtatás nélkül jusson a béke várva várt napjaiba; hogy fejlődése és jóléte biztosítva legyen".

n Ennyi tehát az, amit a helyi nemzeti bizottság megalakulásával kapcsolatban az első napról megtudhatunk. Kétségtelen, hogy a bírói bejelentésben szereplő köztársasággá alakulás az őszirózsás forradalom alkalmával a budapestiek részéről már akkor kinyilvánított kívánság volt. Jól tudjuk, ekkor még a Károlyi-kormány törekvése a monarchia megmentésére irányult.

12 Károlyi írja, hogy október 25-én az egyetemi ifjúság tüntetett palotája előtt és egy küldöttség felkereste. „Hock János beszélt az ifjúsághoz az ablakból, és amikor azt mondta, hogy »ifjú királyunk is a békét akarja« — egyes kiáltások már a köztársaságot éltették"." Ugyanez történt október 27-én a Nemzeti Tanács nagygyűlésén az Országháza előtt.

1

'' Október 30-án ez megismétlődött, sőt a Habsburg-címereket is leverték.

15 Október 31-én végre megtörtént Károlyi miniszterelnöki kinevezése. Erről Jászi Oszkár így ír: „A király kinevezte a Károlyi-kormányt. Azt hittük, hogy ez a hír gyújtó lelkesedést fog kelteni, s a király népszerűsége gyorsan helyre lesz állítva. Az ellenkező történt. A tömeg az éjszakai forradalom után a Károlyi-kormányt úgyis megalakultnak tekintette ... amikor az Astoria erké231