Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

önkormányzat, mely a képviselőtestület és az elöljáróság tevékenységében nyilvánult meg, tartalmi lényeg hiányában formális volt. Ennek ellenére, mint látni fogjuk a továbbiakban, mégis a falun létezett egy testület, mely a Monarchia és a centrális irányításnak a vesztett háború következtében beállott fellazulásakor adott volt. Ez a testület egyes helyeken, elsősorban az iparilag fejlett községekben kezdetben elegendőnek látszott ahhoz, hogy a polgári forradalom első lépéseihez a keretet megadja. A polgári forradalom időszaka A változások első jelét Tolna község képviselőtestületének 1918. október 31^én tartott rendkívüli közgyűlési jegyzőkönyve örökíti meg a megyében. „55/rkkgy. 1918. Előadó: a mindenki által ismert rendkívüli helyzetre hivatkozva, amikor Magyarország községeinek is sietniük kell, hogy hazafias kívánságaikat képviselőtestületeik útján kifejezésre juttassák, — előterjeszti a világháború okozta jelenlegi helyzet által kívánt határozati javaslatot, amelyet a képviselőtestület nagy hazafias lelkesedéssel egyhangúlag elfogad. Határozat Kívánjuk a magyar állam teljes függetlenségét; területének csorbítatlan épségét, a hazai, évszázadok óta együtt dolgozó, különböző ajkú népek békés együttműködését; a magántulajdon megvédését, a családi tűzhely szentségének oltalmazását; a nemzeti társadalom olyan berendezését, amely minden munkának gyümölcsét biztosítja; az anyaföldnek azok kezeihez juttatását, akik azt verítékkel megmunkálják; a ma még szervezetlen, az prszág lakosságának 4/5-ét tevő falusi nép érdekeinek kielégítését, és az ország sorsának intézésébe olyan arányba befolyását, amely többségi joga, véráldozatai és munkája alapján megilleti. Ez a határozat a kifüggesztés útján kihirdetendő, Tolnavármegye törvényhatósági bizottságához felterjesztendő és az országos központi jegyzőegyleti elnökséggel is közlendő."

4 Más ilyen jellegű nyilatkozatot a megyében nem ismerünk. A határozatot 21 képviselőtestületi tag fogadta el, éspedig egyhangúlag, ilyen népes ülést a tolnai képviselőtestület 1918-ban még nem tartott. A gyűlésen jelen volt két olyan tag is, akik később az átalakított testületben, majd a tanács, illetve direktórium élén is helyet foglaltak. Aktív politikai önállóságra mutat már maga a tény, hogy rendkívüli ülésre ültek össze Tolnán a deklarációnak elfogadására. Később látni fogjuk, hogy a nemzeti tanácsok megalakítása központi szervező munka alapján indult meg. Itt felsőbb sugallatot feltételezni sem lehet. Előző nap ugyanis 1918. október 30án Szekszárdon a megyei törvényhatósági bizottság a perszonális unióról fogadott el határozatot.

5 A megyegyűlés ugyanis a független, szabad, önálló Magyarország biztosítékát abban látta, hogy az országgyűlés és a kormány is erre az álláspontra helyezkedett. Ezzel szemben a tolnaiak a magyar állam „teljes függetlensége" mellett foglaltak állást, ami semmi esetre sem jelentette az Ausztriával való együttélést. Maga a határozat tipikusan polgári demokratikus néze230