Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

Dr. Puskás Attila: A Tolna megyei 1918—19-es képviselőtestületek és tanácsok tevékenysége* Az I. világháborút követő két forradalom megyei vonatkozású eseményeinek feldolgozásával több publikáció foglalkozott. Elsőként K. Balog János: „Tolna megye a Magyar Tanácsköztársaság időszakában" című müve jelent meg, majd e munka szerzőjétől „A forradalom érése Tolna megyében az I. világháború alatt" című tanulmány, végül a korszak leglényegesebb megyei vonatkozású dokumentumait az ugyancsak K. Balog János szerkesztésében megjelent „A két forradalom Tolna megyében (1918—19)" című kötet hozta nyilvánosságra.

1 A forradalmak időszaka rendkívül gazdag iratanyagot hagyott megyénkben maga után, és ez az értékes anyag lehetővé teszi azt, hogy az ország történetében oly jelentős időszakot több szempontból tegyük vizsgálta tárgyává. Ennek a tanulmánynak az a célja, hogy az 1918—1919-ben működött különböző testületi szervek tevékenységéről visszamaradt jegyzőkönyvek alapján kísérelje meg mikroorganikus vizsgálatként e szervek szerepét feltárni. Schönwald Pál a nemzeti tanácsok vonatkozásában teljes joggal írja: „Tekintettel arra, hogy nem volt előírás megalakulásuk mikéntjére, szervezeti felépítésükre, a tagok létszámára, azok összetételére, a tanácsok hierarchiájára, a vidéki nemzeti tanácsok nem voltak egységes szervezetek."

2 Hasonlóan idéz a munkástanácsok vonatkozásában Beér: „Maguk a tanácsok sem tudják még mi az ő feladatuk, maguk sem ébredtek még erejük tudatára, mégis csak feléjük száll üdvözletünk: a budapesti munkások és katonák tanácsa felé, mert ez lesz az a szikla, melyre állva ki tudjuk forgatni a burzsoá Magyarországot sarkaiból."

3 E két általános jellegű megállapításból láthatjuk, hogy a forradalmi Magyarország új szervei elsősorban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tanulságaira — melyeket a hazatért internacionalisták terjesztettek — támaszkodhattak, másodsorban pedig saját proletár öntudatukra. Viszont mivel a forradalom időszaka alatt nyíltan és nem egyszer erőszakkal érvényesültek a retrográd tényezők, ezeknek az új tanácsoknak igen erős politikai küzdelmet kellett saját kereteiken belül véghez vinniök. Ennek a kérdésnek a boncolására találtuk rendkívül alkalmasnak a Tolna megyei Levéltárban megmaradt 1918—1919. évi képviselőtestületek jegyző* A tanulmány alapjául szolgáló feltáró munkában Kisasszondy Éva és Mayer László, a Tolna megyei Levéltár tudományos munkatársai részi vettek

} akiknek ezúton mondok köszönetet, (a szerző.) 15 Tanulmányok Tolna megye történetéből 225