Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

Á két nyelvű (német, magyar) szeméi yíeírást a foglár készítette: „Persons-Beschreibung Személyes leírás Személyi adatok: Grösse: közép KÖrperbau: erős Angesicht: hosszas Gesichtsfarbe: barna Haare: gesztenyés Stirne: közép Augenbrauen: gesztenyés Augen: kék Nase: rendes Mund: közép Zahne: sok Bárt: — Kinn: hosszas Besondere Kennzeichen: himlőhelyes Sprache: magyarul Bekleidung. Szegzárd. Apr. 30. 1856. cs. börtöntartó."" A zsaiidárszervezet kiépítése A hatóságsértések megtorlása A bűnügyökben az eljárás rendszerint a császári zsandárok jelentésével kezdődött. A császári rendőrség illetékessége csupán néhány városra korlátozódott. (Szekszárd, Simontornya.) A zsandári szervezet a megye egész területét átfogta. Kiépítése rögtön a szabadságharc leverése után, még a katonai igazgatási rendszerben megkezdődött. Első alakulatait a vadászcsapatok alkották. A polgári igazgatás kiépítése után is a megye területén a császári hadügyminisztérium személyi és fegyelmi hatáskörébe tartozó zsandárok teljesítettek szolgálatot. A nagyobb községekben „őrsöket" (Corporalschaft) állítottak fel, amelyek közül 3—4 egy „szakaszt" (Zug) alkotott, ezek felett a „szárnyparancsnokság" (Flügel) látta el a felügyeletet, ez pedig az „ezred"-hez (Regiment) tartozott. Tolna vármegye a Pécsett székelő „K. uk. 19. Gendarmerie Regiment" hez tartozott, a megye területén levő egységek nagy részét, így a szekszárdi őrsöt a 7. Szárnyparancsnokság alá rendelték. A zsandárszervezetet az alkotmányosság helyreállítása után megszüntették ugyan, de 1882-ben a m. cs. és kár. csendőrség felállítása során úgy a parancsnoki kar kiválasztásában, mind a szervezeti formák kialakításában a Bach-korszak zsandár-organizációját tekintették példaképnek. A zsandárok a feljelentés alapján, vagy egyéb módon tudomásukra jutott bűnügyekről a bíróságokat r-övid „species facti", magyarul „tényleírás" 212