Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

készítése útján értesítették. A „species facti" intézménye nem volt ismeretlen a feudális büntetőeljárásban, s rövidített formában a császári zsandárság onnan vette át. Mintája: „No. (Szám) Namen: (név) Stand: (rendje) Gewerbe: (foglalkozása) Arretiert: (Letartóztatva) Auf Veranlassung wessen (kinek az utasítására) Tanúk: SPECIES FACTI"'

08 (Tényleírás' Ezután ismertették egészen röviden — 5—6 mondatban a tényállást. A Species Facti német nyelven készült, a zsandárok hivatalos iratokban a magyar nyelvet nem használták. A megyében uralkodó politikai hangulat — annak ellenére, hogy erről a rendszer szervei által készíttetett, vagy a hatósághoz beadott periratok nem adhatnak közvetlenül hű képet — a bűncselekmények összetételéneik változásai révén bizonyos fokig a bírósági iratok alapján is megállapítható. A k. u. k. zsandárok elleni batóságsértések számának növekedése a megye lakosságának elkeseredettségére vezethető vissza. Ezek az ügyek teljes nyíltsággal feltárják a korabeli erőszakszervök és bíróságok haladásellenes, nyílt diszkriminációt kimutató jellegét. Tolnai János dorogi lakos elleni büntetőper 1856. december 13-án szolgabírói jelentéssel indult. A jelentés szerint Tolnait félholt állapotban találták, s ügyének „halálozási eseményként" való kivizsgálását kérik.

59 A haladéktalanul végrehajtott kivizsgálásban Steiner, a 19. zsandárezred 7. Szárnya, 1. szakaszának parancsnoka is részt vett és ennek során a félholt sérültből hatóságok elleni „nyilvános erőszakoskodás" tettese lett. Tolnait a súlyos sérülése dacára börtönbe vetették. A bírósági orvos súlyos fokozatú tömlöc, vesszőcsapások s böjt kibírására is természetesen alkalmasnak találta. A vizsgálat megállapítása szerint Tolnai János 1858. december 10-én Jákob Kaufman tolnai vendéglőjében megtámadta Franz Christian szabadságos zsandár Őrmestert és Josef Siebenreiter zsandárt, aki fegyvertársa védelmében Tolnait bajonettel összeszurkálta, s erőszakos kézrátétellel ártalmatlanná tette. A vizsgálati jelentés szerint Tolnai súlyos büntetést érdemel, mivel a „dorogi parasztok között létrejött izgalom a k. u. k. csendőrségre nézve könynyen nagyobb veszélyt jelenthetett volna." 1856. december 23-án dr. Ludwig Theodorovics bírósági orvos és Adam Miller szemlét tartott Tolnai testének megvizsgálására, majd három nap múlva a Bp 55., 81. és 92. §§-ai alapján „Spezial vizsgálat-ot rendelt el, s a Bp. 156. § b) pontja alapján a sértettből vádlottá lett Tolnait vizsgálati börtönbe vetette. A vizsgálatnak nem volt könnyű dolga. Bár 1857. március 1-én megérkezett Nagydorogról a községi bizonyítvány, amely szerint „Tolnai már több ízben vétkezett", a nyilvános erőszakoskodás vádját nehezen tudták bizonyítani. A Tolnai nyilvános erőszakoskodása idején a korcsmában egymással verekedő dorogi magyarok, s tolnai svábok kibékültök, s az egyetlen korcsmárost kivéve — nem sikerült terhelő tanúkat állítani. 213