Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)
5. Kérdés: Szöktetek-é többször is? Nem szöktünk mi többször, hanem én Tóth János már ez előtt is egyszer el szöktem, de vissza vitettem. (A szökése 1800-ban történt, amiről már megemlékeztünk.) Az insurgensek vallásukat megerősítették, mely után (ellentétben a megyei állandó deputáció rendelkezésével nem vissza a sereghez, hanem) a felkelő Ns. Seregnek Pesten levő Feő-Auditoratus Stábjához küldetni rendeltettek." 158 A Magyar Kancellária is szigorú utasítást küldött a megyéknek, hogy a területükön bujkáló, akár megyebeli, akár más megyéből való insurgenseket és állandó hadseregbeli szökött katonákat igyeikezzenek összefogdostatni és szigorú őrizet alatt tartani. Kikérdezésük alkalmával a megye fiskálisa különösen annak a megállapítására fektessen súlyt, hogy az illetők miért szöktek meg, aminek megtörténte után a szökevényeket a felvett jegyzőkönyvvel együtt a megye erős őrizettel a csapattestükhöz kísértesse vissza. 159 Végül is a szökések csak akkor szűntek meg, amikor a király még a felkelés hazabocsátása előtt „generális pardont", általános amnesztiát hirdetett minden, a csapattestéhez visszatérő, szökött felkelőnek. 100 A győri ütközettől a hazabocsátásig A győri csata után a nemesi sereg harci tevékenysége szűk térre korlátozódott. Legnagyobb részben csak kisebb alakulatok portyáztak azzal a céllal, hogy egyes községeket az ellenség sarcolásaitól megvédjenek. A Duna vonalát igyekeztek mindenképpen tartani. Közben Győr visszafoglalásával is kísérleteztek, a had legnagyobb része azonban a komáromi táborba vonult vissza. A Somogyi-lovasezredet a Csallóközbe rendelték és beosztották abba a nagy előőrsi láncba, amely a komáromi tábort volt hivatva védelmezni. Június 20-tól július 4-ig Léitől Somorjáig a Duna vonalának a megfigyelése volt az ezred feladata, amit kifogástalanul teljesített. Utána János főherceg Pozsonyba rendelte az egész regimentet, majd amikor ő Wagram felé vonult, Pászthorynak megparancsolta, hogy csatlakozzék a főcsapathoz, ami annyit jelentett volna, hogy mint nemesi csapatnak el kellett volna hagynia az ország területét. Erre Pászthorynak a nádortól, mint a nemesi had közvetlen és illetékes parancsnokától, semmi utasítása nem volt, ezért továbbra is a pozsonyi őrségen maradt. 101 Később, amikor az ellenség Bécsből és Linzből Kaiserebersdorf irányába indult el, a király határozott utasítást adott a nádornak, hogy a legközelebb álló két felkelő lovasezredét rendelje Marcheggre. A nádor ekkor Pászthory dandár át szemelte ki erre a célra, aki a Somogyi-lo vasezreddel és a Pozsonyilovasezred felével meg is érkezett Marcheggre. Ott értesült a július 6-i wagrami csatavesztésről, továbbá arról, hogy a Károly főherceg seregétől elvágott János főherceg is Pozsonyba tér vissza. Erre Pászthory is visszavonult előbbi helyére, a Duna vonalának biztosítása céljából előbb Somorjára, majd Böösre, ahol ezredével egészen július 21-ig állomásozott. 162 Böösre visszaérkezve Pászthory látta, hogy emberei a folytonos ide-oda vonulásban kimerültek, ezért július 9-én ezredének a felváltását kérte. 163 A főparancsnokság azonban a kérelmét nem teljesítette, hanem inkább még vissza rendelte az ezredet Pozsonyba; majd, a július 19-i fegyverszünet megkötése 166