Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)
Én reguláris katonaságnál soha nem voltam, nem is szökhettem, hanem mastanyi Insurrectio alkalmatosságával az szakcsiak erővel megfogván Eő Hercegsége (Eszterházy) helett az Dombóvári Tisztség gyalog Insurgens Mihtia, vagyis Katonaság közé adott, kik közül Pinczeheli Mars-Statiórul szöktem meg. 5. Mért mondottad azt, hogy Te soha egy franciát sem vágsz le, és csak addig leszel katona, még az vas lesz rajtad? Eli búsul az Szegény legény, mindent ell mond, de nekem sem volt, sem lesz soha kedvem az katonasághoz. 6. Melyik kapitány úr kompániajábul szöktél meg? Perczel Sándor kapitány úr kompániájábul. 7. Hol hagytad a mundérodat? Kalapot, köpönyeget és az bakkancsot hoztam el és egy faluban ell hánytam, de nevét az falunak nem tudom, mert járatlan vagyok N. Tolna Vármegyében, az többi mundéromat pedig ott hagytam Pinczehelen az Kvártélomon. 8. Az Handgelded megvan-e? Nints, mert kit Szekszárdon, kit az marsban, kit pedig szökésem után ell költögettem. 9. Ezen ruhát, mely rajtad van, hol kaptad? A magamé volt. 10. Miért fenyegetted az Bedeghieket fölpörköléssel? Én nem fenyegettem. 11. Voltál-e valaha fogva? Sohasem voltam. 12. Hányod magaddal szöktél ell és tudsz-e szökött katonákat lappangani? Én egyedül magam szöktem, más szökött katonákat pedig lappangani nem tudok." A szökött katonák között nagy volt az összetartás, a szolidaritás, a „betyárbecsület", Tóth János sem árulta el a „vallatás" során a társait, pedig voltak, akik vele együtt szöktek meg a századtól és a megye területén bujkáltak. 1 " Igen megszaporodott a szökevények száma akkor, amikor az ország nyugati része hadszíntérré változott. Különösen az 1809. július 14-i győri csatában szétvert nemesi hadból, így a Somogyi-lovasezredből is sokan „elszakadtak" a csapattestüktől és garázdálkodtak a környéken, ami érthető, hisz élelemre, polgári ruhára szükségük volt. Ha nem kaptak szép szóra, hát akkor rekviráltak maguknak. A július 28-i ezredparancs szerint „már jelentetett is az ezrednek, hogy az Ravaszdi- és más tájékokon némely gyalázatos tagjai az Felkélő Seregnek kivetkőzvén ruháikból ide-s tova járkálnak, és rabló módon juhokat fognak, sőt azokat erőszakosan elragadának. Nem hiheti az Ezred Kormánya, hogy ezen Nemes Seregnél efféle gaz emberek ide-s tova járának. De ha az ollyas emberek ide-s tova járnak s magokat Insurgenseknek mutattyák, s egyszersmind rablók, az eránt jelentés történvén, s a vitézek összegyűlvén azok megfogattassanak, sőt megölettessenek. Ez már a Polgároknak is meg van mondva, hogy ollyakat, kik mind Rablók az ő értékeiket megtámadgyák és elrabollyák, szabadon megölhetik. Itt a nélkül is az olyan helyett vagyunk — hangsúlyozta a parancs —, hol az Hazának az ellenség pusztításokat tévén, azt nyomorúságra juttatta. Ha pedig mi még azon kévést is, melly az ellenségtől inegmaradott, a Föld Népének meg nem kéméllyük, úgy az utolsó ínségre fog jutni. ,,m 162
