Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Bánkúti Imre: Tolna megye a Rákóczi-szabadságharcban • 87

mieinknek...™ Két nap múlva, szeptember 18-án részletesebb hírekkel szolgál a fejedelemnek: „Földvári constitutiókat is miben legyenek megértvén, hallom Kegyelmes Uram több 200-nál betegeket lenni ottan, mellyek iránt ha valami jó dispositió (rendelkezés) nem tétetik: siralmas mészárszékre jutnak; az új sánczot abban hatták, retirálván magát Urbán Czelder úr népe az ó sánczban, holott is szintén mái napon elfogyván mindennemű provisiójok, kinél nincsen nagyobb ellenség, méltó volna aziránt is Nagyságod méltóságának jó dispositiót tenni." Ugyanakkor Székesfehérvár környékén is bajok vannak a várost ostromzároló kuruc csapatokkal.

273 Szeptember 19-i válaszát a fejedelem abban a tudatban írta, hogy véglegesen birtokba vette az esztergomi átkelőt, ahol már át is kötötték a hidat. „Az mi illeti az földvári hídnak elvesztését: — válaszolta Eszterházynak — az valóban káros; mindazonáltal... itten securusabb (biztosabb) híd-helyt nyervén magunknak, — mindezek reparálhatok, haszontalannak látom mindazonáltal azon sáncznak továbbvaló megtartását, az mellyet az híd kedvéért kívántunk vala megtartani." Utasítsa Czeldert, hogy a földvári sáncot vonassa le, s vegye útját regimentestül s betegestől errefelé. Ezzel megerősödik a fehévári ostromzár is, „melynek dissipáltatásának (szétszórásának), úgy látom, csak Balog Ádám az oka, az ki order nélkül inkább haszontalan Eszék táján czékáz, mintsem azon bloquadat oltalmazza, az melyhez rendeltetett."

27i A földvári átkelő tehát ismét, ki tudja hányadszor, elveszett a kurucok számára, s az összeköttetés Simontornya felé, maid Esztergom eleste után az egész Dunántúl felé esetlegessé vált. November 12-én erről ad felvilágosítást Eszterházy Antal Érsekújvárról Rákóczinak: ..Palásti Ferenc Adiutantom. érkezet ezen órában... Pax táján pedighlen Patainál volnának el reitve kompok, de az szegénségh mivel mind Budai és Eszéki szalva gaurdák vadnak az Falukon, titokban tarttya; emiétet Adiutantomis Bottyán váránál jött által."'"' 1706 novemberében Eszterházy Antalt Bottyán váltotta fel a dunántúli generálisságban, de rögtön azt a parancsot kapta, hogy a dunántúli hadak egy részét küldje át Érsekújvár környékére. „Admaturálja a túl lévő vitézlő rendnek hajókkal általköltözködéseket, vitetvén Faxnál rejtőkben lévő hajókat alkalmatos helyre" —• utasította őt Eszterházy november 12-én.

2

'

6 Most már csak Simontornya maradt biztos pontként a kurucok kezén. Amikor decemberben ismét a rácok csoportosulásának és fenyegető gyülekezésének futamodott híre, Bercsényi azt a parancsot adta ki, hogy Bottyán Simontornyára támaszkodva menjen át ellenük.

277 Kisebb-nagyobb harcok, összecsapások állandóan folytak a környéken, pl. Jóna János, Eszterházy Antal vicekapitánya 1706. december 25-én esett el Mórnál a rácokkal történt csete-patéban.

278 Simoníornya jelentősége. A vár kétszeri ostroma, 1707-ben és 1708-ban. A kölesdi győzelem. Dunaföldvár kiürítése után, 1706 végétől a Dunántúl keleti felében egyre inkább Simontornya lett a kuruc hatalom katonai bázisa. A vár parancsnoksága egyike volt a legfontosabb tisztségeknek: 1706 eleién Csajághy Ferenc, majd még ugyanazon évben Horváth Ferenc volt a parancsnok, ki ezt a posztot már 1704-ben is betöltötte. 1708 végén Grajner Antalt nevezték ki. de a 139