Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Ifj. Szakály Ferenc: Tolna megye 40 esztendeje a Mohácsi csata után • 5

nát. Hunyadi László még kivégzése pillanatában is egy aranyozott bársony kazulát rendelt számára. A környék többi bárói, Geréb Péter és Kinizsi Pál özvegyei, Garai Jób, Perényi Imre, Török Imre, Ráskay Balázs sem fukarkodtak az ajándékokkal. Számtalan szent ereklyéin kívül birtokában volt Szent Acháznak fél-embernagyságú ezüstszobra.

9 A menekülők szeptember 2-án Alsókra (Győr megye) érkeztek a kincsekkel, amelyek értékét 1712 forintra és 20 gira súlyú ezüstre becsülték, amikor Tolnai Máté pannonhalmi főapát kiküldte utánuk három emberét, és elvetette tőlük azokat.

10 Várday Mihály épségben menekült meg a mohácsi csatából. Űtját a megye délnyugati részén fekvő Márévára felé vette, amelyet Várday Jánossal közösen birtokolt. A vereség okozta félelemből hamar felocsúdott, és a zavaros helyzetet fosztogatásra használta fel. Feltörte Várday János ládáját, és abból ezer forintot rabolt el." Ezek az események Tolna megye történetének válságos szakaszát vezették be 1526 szeptemberében. A folyamat, amely ekkor vette kezdetét, csak 160 esztendő múlva fejeződött be, hatását azonban még évszázadokon keresztül éreztette. Tolna megye 1526 előtt az ország legnagyobb megyéi közé tartozott. Harminc évvel korábban, 1495-ben 561 helységében majdnem 10 000 portát számoltak össze. Az egész országnak mindössze hét megyéjében volt ennél több lakott hely, gazdasági erő tekintetében viszont Tolna már a negyedik helyet foglalta el.

12 A XVII. század végén, a felszabaduláskor a helységek nagyrésze pusztán állt, termőterületét bozót és gyom verte fel. Lakóinak számát csak százakban lehetett kifejezni.

13 Alábbi tanulmányunkban ebből mindössze negyven esztendő történetét igyekeztünk felvázolni. Ez az ember öltöny inéi alig hosszabb szakasz az élet szinte minden területén hatalmas változásokat eredményezett: az ország két, majd három részre szakadását, kettős királyválasztást, belső háborúkat, Buda elfoglalását, a várháborúk első szakaszát, és mindezek következményeként a termelőerők sohasem tapasztalt mértékű pusztulását. A periódus két nagy szakaszra bomlik; a belső harcok és a török megszállás szakaszára. Tanulmányunkat Szigetvár elestével zártuk, mert mint látni fogjuk, ez a magyar végvár rendkívül nagy befolyást gyakorolt a hódolt Tolna megyei nép sorsára. Elfoglalásával távolodott el, mondhatni, a magyar állam és feudális uralkodó osztály a hódoltság e részétől. „A Tolna megyei levéltárak a török hódítás viharaiban elpusztultak" — ezzel a közhelyszerű megállapítással kezdődik szinte minden olyan munka, amely a megye XVIII. század előtti történetét tárgyalja. A megyében birtokos családok nagyrésze is kihalt, felmorzsolódott ebben a korszakban, és velük együtt pusztult el családi levéltáruk, a megye XVI. századi élete jobb megismerésének lehetősége is. Rendszeres, összefüggő iratanyag hiányában alkotható kép rendkívül egyenetlen. Egyes kérdéseket viszonylag részletesebben lehet taglalni, más problémákat viszont alig tudunk megközelíteni. 6