Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Ifj. Szakály Ferenc: Tolna megye 40 esztendeje a Mohácsi csata után • 5

VIRTUTE OPTINUIMUS HANC ARCEM (Fegyverrel és vitézséggel szereztük ezt a várat)" — Ezt a hivalkodó feliratot vésette palotájának egyik ajtaja fölé Márévára valamelyik új birtokosa. És valóban, szinte valamennyi Tolna megyei vár megszerzésénél fegyveres erőt, erőszakot vagy fenyegetést vettek igénybe. Nézzük ezután, hol álltak a tolnai várak és kik voltak birtokosaik a mohácsi csata idejében: az északi rész két nagyfontosságú várát, Ozorát és Tamásit Héderváry Ferenc birtokolta, aki 1521-ben nándorfehérvári bán volt, és nevét a vár elvesztésével,

43 1514-ben pedig a tolnai paraszthad leverésével tette hírhedtté.

46 Mindvégig János király hűséges hívének mutatkozik. Simontornyát 1500 körül gergelylaki Buzlay Mózes, II. Ulászló király főajtónállómestere szerezte meg. ö már 1524-ben meghalt, az általa épített szép reneszánsz palotát azonban még vagy egy évtizedig özvegye, Podmanini Anna lakta.

47 A tekintélyes megyei köznemesség sorából emelkedett ki Dombay János, Dombó és Nyék, mesztegnyői Szerecsen János, Döbrököz és Daróvár, valamint györgyi Bodó Ferenc, Anyavár ura. Dombay 1526-ban János-párti főispánként kerül szemünk elé, talán időlegesen Ferdinánd pártjára állt, rokoni kapcsolatai alapján azonban inkább János hívének gondoljuk a 30-as években is.

48 Szerecsen János a bécsi egyetemen tanult, 1521-ben királyi titkár volt. A mohácsi csatát, amelyben állítólag részt vett, csak hat évvel élte túl. János király pártján nagy érdemeket szerzett a Siklós felé tartó Perényi Péter koronaőr elfogásával. 1530-ban Nádasdy Tamással és Kápolnay Ferenccel ostrom alá vette a Ferdinánd-párti Török Bálint várát, Szigetvárt.

49 Bodó Ferenc is János rendíthetetlen hívei közé tartozott, de csak rövid ideig vett részt a politikai küzdelmekben, mert Török Bálint és Bakics Pál Eger környékén tőrbe csalta; fogságban halt meg 1528-ban.

50 Dél-Tolna egyik kisebb jelentőségű vára, Maré a Várday család birtokában volt.

51 Tolna megye tehát a János-párt legerősebb, legszilárdabb támaszai közé tartozott, és ez a helyzet az új birtokosok megjelenésével sem sokat változott. Már a mohácsi csatát megelőzően feltűnt Tolna megye területén Werbőczy István, a század eleji pártküzdelmek köznemesi pártjának vezére, Szapolyai szálláscsináló ja, a korszak egyik legnagyobb birtokharácsoló ja. Szapolyai uralomraj utasától megszakítás nélkül királyi kancellár.

52 A Tripartitum szerzője, mint a „jog embere", nem nyúlt fegyverhez, hatalmas Tolna megyei vagyonát ügyes és erőszakos házassági politikával szerezte. Lányát, Erzsébetet, Dombay János vette feleségül. 1534-ben maga Werbőczy is újranősült. Felesége, Szerecsen János özvegye nemcsak volt férje várait és birtokait, hanem öt év múlva fiágon kihalt szekcsői Herczeg család nem csekély birtokállományát is magával hozta a házasságba. Túlélte vejét, Dombayt, és megkaparintotta unokája, Dombay Anna gyámságát gersei Pethő Krisztinával, Dombay második feleségével szemben. Az özvegy Nyék várát követelte magának élete végéig, Werbőczy azonban csak a jegyajándékot és a hitbért volt hajlandó számára kiadni. Hosszas pereskedés után a fogott bírák természetesen Werbőczy javára ítéltek, jóváhagyták az özvegy kisemmizését. A rokonsági kör azzal zárult be, hogy mostohalányát fiához, Werbőczy Imréhez adta feleségül.

53 Werbőczy, miközben személye körül szorosra szőtte a rokoni kapcsolatok hálóját (a zsákmány nem kevesebb, mint négy vár, Dombó. Nyék, Daró és Döbrököz volt), nem hanyagolta el a birtokszerzés más módjait sem. örökösödési szerződést kötött Héderváryval, aki azután végrendeletében Tamási es Lak várát rendelte számára.

54 Később ebből az örökségből megszerezte még 2 Tanulmányok Tolna megye történetéből 17