Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)
Ifj. Szakály Ferenc: Tolna megye 40 esztendeje a Mohácsi csata után • 5
Dalmand és Móri mezővárosokat is. Nem tudjuk, hogy Hédervárynak milyen „apró" szolgálatért kellett fizetnie ezzel az adománnyal. 55 Török Bálint, akit Gárdonyi Géza regénye, az Egri csillagok a nemzeti mártirság piedesztáljára emelt, aligha joggal, a korszak egyik leghatalmasabb embere volt. Tetteit két király kémlelte nem csekély aggodalommal. Pártváltoztatásaiból mindig megnövekedett vagyonnal került ki, hogy mást ne említsünk, megszerezte Pápát, Vajdahunyadot és Debrecent. Mohács után János király mellé állt, majd hamarosan Ferdinándhoz pártolt. 1536-ban tért vissza Szapolyai mellé, és a török barátság egyik legnagyobb szószólója lett. Tetteire a féktelen önérdek és a birtokharácsolási vágy nyomta rá bélyegét. Erkölcsi arcéle élesen kirajzolódik Tolna megye birtokszerzéseiben is. 56 Családja már a XV. században Tolna megyei birtokos, 57 a megye legnagyobb birtokosává azonban csak Török Bálint szerzeményei tették. Vára nem volt a megye területén, és ezért minden törekvése arra irányult, hogy Ozorát megszerezze. Amikor Ferdinánd híve, szinte egyedül képviseli a megyében a Habsburg-pártot. Martonfalvai Imre deák leírása szerint (Török familiárisa és titkára) a tolnai urak Dombay János vezetésével „fejet hajtanak Ferdinándnak".™ Ez, amennyiben igaz, akkor történhetett, amikor 1527—1529 között Szapolyai teljesen kiszorult az országból, és visszatérésére kevesen számítottak. Más jelek is arra mutatnak, hogy nem egy tolnai nemes cserélt ekkor pártot. Nyilván ezek közé tartozott Regy Ferenc, aki 1527-ben még János országgyűlésén képviselte a megyét, 1530 körül pedig már Ferdinándtól kapta meg néhai Malacz Barnabás Kerekes, Partosmaróc, Középkozár nevű falvait, duzsí> és gyulaji részbirtokait, valamint Szentlőrinc prédiumot. 59 Török Bálint Ozora megszerzéséért folytatott küzdelme a két király harcának színe alatt történt. A várat nem sikerült békés úton megszereznie, mert azt Héderváry feleségére, Rokonoky Dorottyára hagyta a hozzátartozó mezővárosokkal és falvakkal együtt. Végrendeletét János király is megerősítette. 60 Héderváry alig hunyta le szemét, Török familiárisai máris ostrom alá vették Ozorát, elfoglalniuk azonban nem sikerült. 61 János király az akkor kivételesen az ő pártján álló Nádasdy Tamás dunántúli főkapitányt utasította, hogy az özvegyet védelmezze meg. 62 Parancsot adott a vétkesek megbüntetésére is. Jellemző a viszonyokra, hogy az ítélet nem Törököt, hanem familiárisait, Kozári Pétert és torvai Ispán Mihályt sújtotta. 63 A király maga is vendégeskedett a várban 1533-ban Dorottyánál, aki akkor már Oroszy Máté felesége volt. A királyi látogatás azonban nem óvta meg őket Török Bálint igényével szemben. 1536. január 31-én Török Bálint és Werbőczy István, tehát egy Ferdinánd- és egy János-párti úr a székesfehérvári keresztes konvent előtt egyezségre lépett. 64 Lehet, hogy ez már a Török átállását előkészítő manőverek közé tartozott. Török Bálint ugyanis 1536 júniusában, kilenc év után újra feltűnt János király váradi udvarában; Lépését ezúttal is az önérdek irányította; Zrínyivel szemben ugyanis nem tudta magának megszerezni a vránai perjelség birtokait. 66 Werbőczy szabadkezet adott Török Bálintnak Ozora megszerzésére. A végrehajtásra egy év múlva, 1537 februárjában került sor. Török csapatai Ozorára támadtak, fegyveres erővel elfoglalták, Dorottyát kiverték onnan, 20 000 forint értékű arany- és ezüsttárgyat, ruhaneműt zsákmányoltak. Hiába igyekezett az asszony elégtételt szerezni, a bíróság Török Bálint javára ítélt. 8 " 18
